Cameron hétfőn kijelentette: “halálosan komolyan” gondolja, hogy az EU reformokra szorul, és ha az uniót nem sikerül a jelenleginél rugalmasabbá tenni, akkor kérdésessé válhat, hogy Nagy-Britanniának megfelel-e az EU-tagság.

A The Times című tekintélyes konzervatív napilap brit kormányforrásokat idézve hétfőn azt írta, hogy London már tájékoztatta is EU-szövetségeseit a referendum lehetséges júniusi dátumáról.

Cameront állítólag a többi uniós vezető győzte meg arról, hogy nincs sok értelme a népszavazás halogatásának, különös tekintettel arra, hogy jövő nyárra újabb migrációs válság valószínűsíthető.

A brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A Konzervatív Párt váratlan fölénnyel megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, és a brit EU-tagságról szóló népszavazás törvénytervezete be is került az új kormány idei törvényalkotási programjába.

London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron a várakozások szerint kedden juttatja el a brit reformigényeket részletesen kifejtő levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, és ezzel egy időben beszédet is tart, amelyben nyilvánosan kifejti álláspontját.

Brit sajtóértesülések szerint Tusknak küldendő levelében a brit kormányfő az első helyen fogalmazza meg azt az igényt, hogy a Nagy-Britanniába más EU-társállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhessenek csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

Ez jelenleg a diszkriminációt tiltó uniós jogszabályokba ütközik, és ezt Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva a hétvégén el is ismerte. Kijelentette ugyanakkor: a Brüsszellel tervezett tárgyalások célja éppen a Nagy-Britanniának nem megfelelő szabályozások módosításának elérése.

Ugyanezt mondta hétfőn David Cameron is. A miniszterelnök a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: ha az Európai Unió London által felvetett problémáit nem sikerül orvosolni, akkor brit részről “természetes módon” felmerül az a kérdés, hogy Nagy-Britanniának “van-e helye ebben a szervezetben”.

Cameron szerint az EU minden problémája egyetlen tényezőben összpontosul, ez pedig a rugalmasság. Meg kell vizsgálni, eléggé rugalmas-e az unió ahhoz, hogy az euróövezeti gazdaságok növekedni tudjanak, miközben a valutaunión kívüli EU-tagállamok is megtalálják számításukat. “Ha (az EU) eléggé rugalmas, akkor maradunk, ha nem, akkor fel kell tennünk magunknak azt az alapvető kérdést, hogy ezt a szervezetet nekünk találták-e ki” – fogalmazott a brit kormányfő.

Európában mindenki tudja, hogy ezt “halálosan komolyan gondolom” – tette hozzá.

Cameron ugyanakkor “rossz elképzelésnek” nevezte a brit EU-tagság feladását pártolók visszatérő érvelését, amely szerint Nagy-Britanniának mindenképpen ki kellene lépnie az unióból, és utána olyan átfogó szerződéscsomagot kellene kötnie Brüsszellel, amilyen Norvégia és az EU viszonyát is szabályozza.

A brit kormányfő szerint Norvégia “nem kötött jó üzletet”, mivel egy főre számítva többet fizet be az EU költségvetésébe, mint Nagy-Britannia, arányosan több bevándorlót is fogad, ugyanakkor nincs helye annál az asztalnál, amelynél az uniós szabályokat kidolgozzák.