Cameron a Downing Streeten tett hivatalos bejelentése előtt a londoni Buckingham-palotában felkereste II. Erzsébet királynőt, akitől formális kormányalakítási megbízást kapott.
Kijelentette: büszke arra, hogy 2010 óta ő vezethette az utóbbi hét évtized első brit koalíciós kormányát, amelyet a konzervatívok az előző választások után a Liberális Demokratákkal alakítottak.
Cameron ugyanakkor leszögezte: többségi egypárti kormány vezetőjeként nem lesz akadálya annak, hogy kiírja a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról.
A konzervatívok választási programja hivatalosan rögzíti, hogy 2017 végéig népszavazást kell tartani a brit EU-tagságról, de előtte a kormány tárgyalásokat kezd Brüsszellel Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerének átalakításáról, az EU London által igényelt reformjairól, és ennek jegyében mindenekelőtt a külföldi EU-munkavállalók jóléti juttatásainak szigorításáról.
Péntek délutáni beszédében Cameron ígéretet tett arra is, hogy az új konzervatív kormány minél gyorsabban még több döntési jogkört delegál a skót, a walesi és az észak-írországi kormánynak. A Konzervatív Párt szándéka az, hogy Skócia kormánya rendelkezzék a legszélesebb körű önrendelkezési joggal az egész világon, beleértve az adópolitikai önrendelkezést is – mondta a brit kormányfő.
A Skóciát irányító, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) példátlan mértékben előretört a brit parlamenti választásokon, és a Skóciának járó 59 alsóházi mandátumból 56-ot megszerzett. Az SNP-nek eddig hat képviselője volt a londoni parlamentben.
(MTI)