A törvény szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (QKKA) létrejöttét, amely – a Befektetés-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.
A QKKA várhatóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) áthidaló kölcsönével fogja tevékenységét megkezdeni, melynek mértéke igazodik majd a kárrendezés összegéhez.
Az alap forrásait kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja. Kötvényt legfeljebb 10 éves futamidőre bocsáthat ki, kölcsönt pedig hitelintézettől vehet fel legfeljebb 10 éves vagy a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) maximum 3 hónapos futamidőre. A kötvénykibocsátásra és az MNB-hitelre állami kezességvállalás vonatkozik.
Az alap a Beva tagjaitól visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet hiteltörlesztésre, saját forrásainak kiegészítéséhez, aminek megfizetésére a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában kötelesek.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási alap záró beszámolója után az alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény szól majd.
A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött.
(MTI)