Az ellenzéki politikus szerint a kár nagyságrendje, a mintegy 100 milliárd forint a teljes országvédelmi alappal megegyezik, és félő, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
Hegedűs Lorántné azt szorgalmazta, hogy mielőbb tisztázzák, mely bankok érintettek. Példaként említette, hogy Siklóson egy helyi pénzintézettől is sokan viszik el pénzüket, mert elterjedt, hogy az kapcsolatban áll a Buda-Cash-sel.
Értékelése szerint a visszaélések “üzemszerűen” zajlottak a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Elszámolóház és Értéktár orra előtt, ezért azt is meg kell vizsgálni, hány további cég alkalmazhatta ezt a mintát. Bírálta, hogy senkinek nem tűnt fel, a Buda-Cashnél 2,7 milliárd forint volt az osztalék és közben bankokat tudtak vásárolni.
Hegedűs Lorántné szólt arról is, hogy tudomásuk szerint százhúsz, jellemzően kistelepülési önkormányzat érintett, és noha a közalkalmazottak bérét a kincstár állja, a közüzemi számlákat, közétkeztetést, szociális ellátást ezen települések nem tudják megoldani, az érintett vállalkozások pedig a helyi adókat sem tudják kifizetni. A politikus kérdésre azt is elmondta: azonnal szűkíteni kell az ötéves ellenőrzési ciklust.
Windisch László, a jegybank alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be: a Magyar Nemzeti Bank több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét, és a brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) bankcsoporthoz tartozó négy banknál is korlátozó intézkedéseket rendelt el.
(MTI)