Az MNB alelnöke elmondta: a jegybank vizsgálata még nem zárult le, így az adatok még nem véglegesek. Hozzátette: a “rendellenesség” jelenlegi ismereteik szerint nem a bankok működésében volt, a brókercég egyszerűen meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt.
Több mint 90 milliárd forint hiányzik, a hivatalos, ügyfeleknek kiküldött kimutatásokban szereplő értékpapírok nagy része nincs meg. “Az csak egy illúzió volt, hogy a brókercég minden kifizetést teljesíteni tudott” – mondta.
Windisch László kiemelte: a vizsgálat abban a szakaszban van, hogy akár jövő hét hétfőn döntés születhet a DRB bankcsoporthoz tartozó bankok felszámolásáról, és megindulhat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítási eljárása is. A bankok ügyfeleinek ebben az ügyben semmit sem kell tenniük, ügyfelenként közel 30 millió forintig automatikus a kártalanítás.
Hozzátette: a Buda-Cash ügyfeleit közel 6 millió forintig a Befektető-védelmi Alap kártalanítja; ez a folyamat akár jövő hét közepén elindulhat, hiszen az eljárás ott tart, hogy a jövő héten már döntés lehet a Buda-Cash esetleges felszámolásáról. Az OBA esetében 1-2 hét, mire az ügyfelek a pénzükhöz juthatnak, a Beva esetében hosszabb eljárásra számítanak, mivel tisztázni kell a tényleges követelésállományt. A jegybank honlapján külön információs felületet hozott létre az ügyfelek legfontosabb kérdéseinek megválaszolására – hívta fel a figyelmet Windisch László.
Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerülhetett a Buda-Cash-nek évtizedeken keresztül sikerült kijátszani a felügyeletet, az MNB alelnöke kifejtette: a brókercég a nyilvántartási rendszerét következetesen meghamisította, így egyeztek a felügyeletnek a és a KELER-nek küldött adatok. A jegybank a történtek nyomán most azon dolgozik, hogy lezárja azokat a kiskapukat a hasonló informatikai rendszerekben, amelyekkel lehetőség nyílik hasonló visszaélésekre.
Windisch László kitért arra is: kezdeményezni fogják az 5 éves átfogó ellenőrzési ciklus gyakoribbá tételét is, de arra vonatkozóan is van már elképzelésük, hogyan garantálják, hogy minden körülmények között egyezzenek a jegybanknak, a KELER-nek, illetve az ügyfeleknek küldött kimutatások.
“Egy ilyen nagyságrendű csalássorozat felderítését követően a lehető legrövidebb időn belül az új vizsgálati módszerek használatával a szektor más szereplőinek működését is meg kell vizsgálnunk” – jelezte az alelnök.
Windisch László cáfolta, hogy a Buda-Cash ügy felgöngyölítése önfeljelentéssel indult. Az MNB részletes, célzott és előrehozott helyszíni átfogó vizsgálatot indított, elsősorban a DRB bankcsoportnál tapasztalt szokatlan értékpapír-tranzakciók miatt – mondta. Ugyanakkor úgy vélte: az valóban lehetséges, hogy azért eszkalálódott ennyire gyorsan az ügy, mert a brókercég vezetőinek “egyszerűen nem volt más választásuk, mint az, hogy szorult helyzetükben megosszák velünk és a nyomozó hatóságokkal az elmúlt évek visszaéléseinek részleteit”.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz most az ügyfélpozíciókkal, az alelnök kifejtette: a felügyeleti biztosnak lehetősége van arra, hogy az ügyfélszámlákon lévő nyitott pozíciókat saját hatáskörben zárjon, másrészt, ha felszámolás indulna a brókercéggel szemben, akkor a nyitott pozíciókat automatikusan zárják. “Mivel hatalmas a hiány a brókercégnél, ezért azt gondolom, hogy a felszámolás kimondása csak néhány nap kérdése, tehát az ügyfélpozíciókat néhány napon belül zárják” – fogalmazott Windisch László.
(MTI)