Romániában a törvényeket a parlament mindkét kamarájának el kell fogadnia. A jogalkotás gyorsítása érdekében az első házban automatikusan elfogadottnak nyilvánítják a – szakbizottságok által már véleményezett – tervezeteket, ha a házszabályban megszabott határidőn belül nem tűzik napirendre azok megvitatását.
A tervezetet a jelenleg ellenzékben politizáló – a megválasztott, de még hivatalba nem lépett elnök, Klaus Iohannis által vezetett – Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói terjesztették a parlament elé azt követően, hogy 2013 elején a magyarság nyílt szembeszegülését váltotta ki a Ponta-kormánynak a székely jelképek ellen indított “hadjárata”.
A PNL javaslata szerint a román nemzeti jelképek használatának korlátozását 20 ezer lejig terjedő bírsággal büntetnék. A zászlókkal kapcsolatos bűncselekményt vagy kihágást a megyei prefektusok, illetve megbízottaik, a rendőrség és csendőrség állapíthatják meg. A törvény értelmezési vitáit a tervezet úgy kerülné el, hogy minden esetben prefektusi engedélyhez kötné az idegen zászlóknak a közintézményekre való kitűzését.
A hatályos jogszabályok szerint más államok lobogóit csak nemzetközi eseményeken, hivatalos ünnepeken szabad kitűzni Romániában. A nemzeti kisebbségek jelképeinek használatáról egy 2002 márciusában hozott kormányhatározat rendelkezik. “Az országos szervezetekbe, szövetségekbe vagy egyesületekbe tömörült etnikai kisebbségek sajátos akciókon használhatják saját megkülönböztető jeleiket” – olvasható a román hivatalos közlöny magyar nyelvű kiadásában.
A kétkamarás román törvényhozás feladatmegosztása szerint ebben a kérdésben a képviselőházé lesz a döntő szó. A székelyzászló-üggyel összefüggésben további három törvénytervezet szerepel még a bukaresti parlament napirendjén.
(MTI)