„A kormányzat az elnökségi félév alatt sikeresen teljesítette a brüsszeli elvárásokat. Ennek eredményeként az Európai Unió közelebb került egy szuperállami berendezkedéshez, ami mind a magyar nemzet, mind Európa népei érdekeivel hosszútávon ellentétes” – így foglalta össze röviden Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerdai sajtótájékoztatóján Magyarország soros uniós elnökségét.

A nemzeti radikális képviselő emlékeztetett a féléves elnökség szlogenjére: „erős Európa”. Hozzátette: a Jobbik, mint a többi euro szkeptikus párt érdekelt abban, hogy erős Európa legyen, ami viszont megvalósult az elmúlt félév alatt az az erős, központosított Európai Unió.

Balczó Zoltán hangsúlyozta: a gazdasági kormányzás megvalósítása egyértelműen ebben az irányban hat, ez egy erőteljes lemondás a nemzetállamok önrendelkezéséről. Ebben a ciklusban vezették be az úgynevezett európai szemesztert, amely azt jelenti, hogy a tagállami költségvetéseknek az alapszámait gyakorlatilag a brüsszeli ajánlás után kell elfogadni, ami egy féléves procedúrát tesz ki- innen a szemeszter kifejezés. A politikus elmondta: Magyarországon a többi országhoz képest egy olyan eljárással valósult meg, amelynek során a parlamentnek a költségvetés alkotási joga súlyosan sérült. A legfontosabb dokumentum, amit ki kellett küldeni az a konvergenciaprogram, amelynek a többszöri egyeztetése, véleménye ajánlását követően most fogja elfogadni az Európai Tanács azokat az ajánlásokat, amelyeket kötelező módon integrálni kell a következő évi költségvetésbe.

A politikus közölte: a gazdasági kormányzáshoz tartozó hat törvény egy olyan csomag, amit sikerült „tető alá hozni” a soros elnökség során Magyarországnak, ami ebből a szempontból valóban sikernek könyvelik el, de a Jobbik felfogása szerint az életbelépése közel áll egy szuperállami rendszerhez, ahol szigorúan előírt feltételek teljesítéséről van szó és ehhez szankciók is tartoznak. Tehát ez megint csak egy olyan tétel, amely a központosított Európát erősítette meg.

Balczó Zoltán emlékeztetett arra is, hogy az európai szintéren kötelező jelleggel foglalkozott a roma kérdéssel. Hozzátette: egy különösen nem számonkérhető stratégiát fogadott el, amely láthatóan nem azt veszi figyelembe, ami Magyarország számára a legfontosabb, mert olyan szinten beszél befogadásról, ami azt jelenti, hogy bevándorlási kérdésnek tekinti a cigányság helyzetét, valamint csak a többségi társadalom felelősségét vizsgálja. Holott Magyarországon egész más a helyzet, a cigányság velünk élő őshonos kisebbség, tehát nekünk nem bevándorlási kérdésként kell ezt az alapvető társadalmi feladatot megoldani. „Sajnáljuk, hogy a kormányzat nem fogadta el a Jobbik javaslatát, egy olyan eseti bizottság létrehozását, amelyik a cigány-magyar együttélés kérdéseit vizsgálta volna” – hangsúlyozta a nemzeti radikális képviselő.

A Jobbik súlyos hiányosságnak tartja, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradásának leglényegesebb kérdéseit a kormányzat nem vitte az Európai Unió színterére. Eredetileg szerepelt egy úgynevezett prioritás, amelynek a neve az volt: Európa kulturális sokszínűségének a megőrzése. Ennek keretén belül az előzetes találkozókon a Jobbik képviselői arra kérték az elnökséget ellátó kormányt, Martonyi János külügyminisztert, hogy ennek kapcsán az őshonos magyar kisebbségek Kárpát-medencei identitásának megtartását vigye ki erre a színtérre, arra nem számítottak a párt képviselői, hogy az autonómia kérdésének a képviseletét vállalják, de az identitás megőrzésére és a nyelvhasználat megőrzésére számítottak.

Balczó Zoltán reagált a tegnap történtekre, amikor az Európai Unió parlamentje egy határozatot fogadott el a magyar Alkotmánnyal kapcsolatban és az Európai Bizottsághoz fordul annak további vizsgálata céljából. A politikus emlékeztetett: a Jobbik nem támogatta az új alaptörvényt, nemmel szavaztak, és számos kifogásuk van, ugyanakkor meggyőződése, hogy nekünk ezt a kérdést itt Magyarországon belül az abban érintett pártoknak, az abban érintett személyeknek kell megoldani. Azt a nemzeti radikális párt is elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament abba szóljon bele, hogy vajon Magyarországon hogy viszonyulunk az egyneműek házasságához, hogy miért teszi a magyar alkotmány azt, hogy a családot és a házasságot a férfi és a nő kapcsolatának tartja, vagy milyen módon értelmezi úgy a határon túli magyarok iránti felelősséget, hogy ez más országok szuverenitását veszélyezteti. A Jobbik egyetért ennek a visszautasításával a kormányfő részéről.

barikad.hu