Németh Dávid, az MTI-nek pénteken megküldött elemzésében kifejti: bár a lakástámogatások – a lakásépítés áfájának csökkentése, az újlakás-vásárlás kedvezménye és a kamattámogatott hitel – biztosan építőipari élénkülést hoznak, de hirtelen növekedéssel nem lehet számolni, mivel sok fejlesztés a nulláról indul. Az új lakások legkorábban 2017-ben és 2018-ban jelenhetnek meg nagyobb számban a piacon.
Az elemző szerint a január elején életbe lépett családi otthonteremtési kedvezmény, a csok (eszerint 10 millió forint támogatást kapnak a három gyermeket vállalók, ami mellett 10 millió forintos kedvezményes hitelt vehetnek fel) a gyerekvállalás és a lakásépítés ösztönzése mellett azért is született, mert a kormány kárpótolni szeretné az építőipart, mivel az uniós támogatásokból kevesebb jut út-, vasút- és közműfejlesztésre.
Az új lakáspiaci lépések tovább mélyíthetik a különböző országrészek közötti gazdasági szakadékot – tette hozzá. Ezek hatására látványos fejlődésre Budapesten, valamint az erős iparral rendelkező vidéki városokban, például Győrben, vagy Kecskeméten lehet számítani. A munkanélküliséggel küzdő észak-magyarországi és kelet-magyarországi régiókban – Debrecenben, Nyíregyházán – viszont nem várható számottevő növekedés.
A lakáspiacnak az elemző szerint a demográfiai korfa sem kedvez egyelőre; kevés a fiatal, aki vásárlóként megjelenhet a lakáspiacon.
A tavalyi első háromnegyed év adatai alapján 8616 új lakás épült az országban, míg 2001 és 2014 között éves átlagban 34 ezer, miközben évente mintegy 40 ezer új lakásra lenne szükség egy egészséges lakáspiachoz – szögezte le Németh Dávid.
A szakértő által idézett adatok szerint 2001 és 2005 között évente átlagosan 53 ezer, 2006 és 2008 között 44 ezer felett volt az épített lakások száma. A piac ezt követően a 2009 és 2014-es években kezdte zuhanását. A mélypontot 2013-ban érte el, amikor alig több mint 7 ezer lakás készült el.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a kormány által szerdán elfogadott könnyítések közül kiemelte a 30 millió forintos ingatlanérték-határ eltörlését az új lakások vásárlásánál és építésénél, illetve a komfortfokozatról szóló előírás módosítását. Ez utóbbi változás lényege, hogy kevésbé lesz szigorú az összkomforttal szembeni elvárás, például a kedvezmények igénybevételéhez elég lesz az iható víz is, ha nincs vízvezeték és nem lesz kötelező elvárás a szennyvízvezeték sem. A szakember szerint ez azért kedvező, mert sok olyan terület van az országban, ahol nincsenek meg az összkomfort feltételei.
Koji László úgy látja, hogy a könnyítések ésszerűek, és ezek eredményeképpen többen fordulhatnak kedvezményért.
Az ÉVOSZ számításai szerint a csok bevezetésének hatására éves szinten a jelenleginél 3500-4000-rel több lakóingatlan építése kezdődhet el, 2016-2018-ban összességében akár 40 ezer új lakás és családi ház építésére is kaphat megrendelést az építőipar.
Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője is úgy látja, hogy az ingatlanok 30 millió forintos értékhatárának eltörlésével érdemben nőnek a lehetőségek, ez elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban segít. A szakértő szerint szintén bővíti a lehetőségeket, hogy a külterületekkel és a zártkertekkel kiterjesztik azokat a területeket, ahol az otthonteremtési kedvezmény igénybe vételével lehet építkezni.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felső értékhatár eltörlésével akár luxusingatlanokra is fel lehet venni a támogatást, illetve a befektetési célú lakásvásárlásokat ösztönözheti, hogy nem kell megválnia meglévő lakásától annak, aki a csokot igénybe szeretné venni.
A projektvezető szerint fontos lenne, hogy vállalja az állam a kedvezmények megtartását legalább tíz évre, az egyesület emellett javasolja a felújítások általános forgalmi adójának (áfa) csökkentését is.
(MTI)