A 4-es számú főúton, Debrecen belterületén megtapasztalt forgalomnövekedés problémáját múltkori bejegyzésemben ismételten felvettem. Mint ismeretes, júniusi sajtótájékoztatóm témája a forgalom növekedése folytán kialakult elviselhetetlen helyzet volt. Az út mentén élő elkeseredett lakosok ügyük felkarolását kérték, amit örömmel vettem, s ha meghívásuknak a városvezetés, vagy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya nem is tett eleget, augusztus közepén a Jobbik debreceni frakciójának képviseletében én meglátogattam a városrész lakóit, és megtapasztaltam a panaszok jogosságát.

DSC00280
Már a Rakovszky utcai lakóházak megközelítése sem volt egyszerű feladat. A 4-es ezen szakszán gépjárművel közlekedve fel sem tűnik az út mentén lévő járda(?) állapota. A keskeny, töredezett, repedezett, foltozott és szintbéli különbségek sokaságával tarkított gyalogos forgalom bonyolítására alkalmatlan tereptárgy képei itt láthatóak:

jarda
A rendezett kis belső udvarban kint próbáltunk beszélgetni. Időnként teljesen meg kellett szakítani a diskurzust, hiszen a délután 17 és 18 óra közötti forgalom 20 tonna fölötti erőgépeinek zaja diadalmaskodott felettünk, a megkülönböztető hangjelzéseket használó járművek harsány, de legalább gyorsan tovatűnő vijjogásáról már nem is beszélve. Meglepetésszerű élmény volt az egy órás időtartam alatt kétszer megtapasztalt – először kb. nyolc, majd később a 15 másodpercig tartó – teljesnek mondható csend. Keserű mosollyal köszöntük meg Balázs Ákos frakcióvezető úrnak mind a 23 másodpercet… az együtt eltöltött 3.600-ból.

A beszélgetést követően szomorúan mutogatták a szeretett otthonuk falain látható repedések sokaságát. A közelmúltban, az útburkolat felújításával, a forgalom intenzitásának normalizálódásával és az élhető környezet örömteli víziójával a házakat felújíttatták, kifestették. Egy szebb környezetet szerettek volna, ahol lehet kikapcsolódni, pihenni. Az idei év májusáig ennek meg is volt az esélye, de a forgalom volumenének változásával szertefoszlott. Kérdezgették tőlem, hogy mit tegyenek? Költsék szűkös anyagi forrásaikat a házukra? Vagy nincs értelme, mert a forgalom okozta remegések miatt hamarosan úgyis összerepedezik minden?

DSC00272
DSC00273
DSC00275
DSC00277
DSC00282
DSC00288
Csak bízni tudok abban, hogy írásom mondanivalója valamilyen formában eljut a jelenleg süket fülek és vak szemek büszke tulajdonosaihoz, akik máskor oly kényesen aggódnak a szép és egységes városképért. A szebb környezetben élni kívánó emberekkel együtt csak annyit mondhatok: nem adjuk fel! Már csak azért sem, mert immár nem csak a Rakovszky utcában, hanem a főút városon belüli egyéb szakaszain is szervezkednek a lakosok. A Szoboszlói és a Kassai út lakói is mozgolódnak.

A forgalmi adatok bemutatásával, a forgalmi trendek elemzésével hamarosan jelentkezni fogok. A megyei forgalomszámláló állomások adatainak megszerzése nem volt teljesen gördülékeny, hiszen a megyei forgalmi szakember adatközlése központi engedélyezéshez volt kötött, ami – valami miatt – nehezen született meg.

Záró gondolataim azokról szólnak, akik már belefáradtak a bizonytalanságba. Ingatlanjaikat nem szépítik, energiát, időt és pénzt már csak nagyon visszafogottan fordítanak lakóházaikra. Debrecen belvárosa külső peremének arculata már nem fontos a számukra. A városvezetés elengedte kezüket, és közös szégyenük, hogy a városon áthaladóknak ezt a látványt kell, hogy magukkal vigyék:

Debrecen, én nem így szeretlek!

Csikai József
okl. közlekedésmérnök

önkormányzati képviselő
Jobbik, Debrecen