Fórizs Ildikó azt írta: az ítélőtábla megváltoztatta az Egri Törvényszék korábbi ítéletét, amely helyt adott a TASZ keresetének és elmarasztalta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot.
Az Egri Törvényszék 2015 szeptemberében azt állapította meg, hogy a főkapitányság 2011 márciusa és májusa között Gyöngyöspatán – ahol megjelentek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjai – szabálysértési eljárási gyakorlatával közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a helyi roma közösség tagjaival szemben, megsértve az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.
A Debreceni Ítélőtábla “a személyiségi jog megsértése miatt indított perben az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét egészében elutasította” – fogalmazott a szóvivő.
Kiemelte, hogy a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége abban az időben a szélsőségesekkel szemben fellépni. Ugyanis “a perbeli eseményeket megelőzően a jogalkotó nem szankcionálta büntetőjogi eszközökkel a hivatalosság látszatát keltő közbiztonsági, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsító, ezáltal a közösség tagjaiban riadalom keltésére alkalmas tevékenységeket”. Az új, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvényt csak a gyöngyöspatai eseményeket követően alkották meg.
Mivel addig a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenysége nem ütközött jogszabályba, nem róható a főkapitányság terhére az intézkedés elmulasztása – tette hozzá Fórizs Ildikó.
Az ítélőtábla szerint a rendőrség akkor sem mulasztott, amikor tudomásul vette az SZJPE által 2011. március 6-ára bejelentett, Gyöngyöspatán megtartott felvonulást. Ugyanis nem merült fel olyan adat, hogy a rendezvény résztvevői bűncselekményt követnének el vagy arra hívnának fel.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a rendőrség szabálysértési és igazoltatási gyakorlatával kapcsolatban sem érte a felperes által képviselt csoportot hátrány, mert a perben rendelkezésre álló adatok az egyes személyek magatartását értékelő körülményeinek hiányában “csak az általánosság szintjén mozogtak és ezért nem érték el a csoportot ért hátrány valószínűsítésének feltételét” – fogalmazott Fórizs Ildikó.
A szóvivő hozzátette: hiányoztak azok az adatok, amelyek szerint a rendőrök akárcsak valószínűsíthetően olyan célzatú vagy hatású igazoltatási gyakorlatot folytattak volna, amely következtében megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakulhatott ki.
A TASZ az MTI-vel azt közölte, felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához a döntés megváltoztatása érdekében.
Felidézte: a gyöngyöspatai romák jogainak érvényesítése céljából, az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot. Szerintük a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán egyrészt elmulasztott jogszerűen fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, másrészt zaklató módon igazoltatta és bírságolta a helyi romákat, mindezzel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.
A jogvédő szervezet emlékeztetett arra, hogy időközben a magyar bíróságok – egy másik perben – a Magyar Gárda után a Gyöngyöspatán illegális járőrözést folytató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet is jogerősen feloszlatták, “elismerve a gyöngyöspatai eseményeket kiváltó szervezet cigányellenességét, jogsértő működését”.
(MTI)