Mi, debreceniek többet ülünk közlekedési dugóban, mint a fővárosiak, és kétszer annyit, mint a hasonló méretű nagyváros, Miskolc lakói – állította sajtótájékoztatóján Csikai József, a Jobbik önkormányzati képviselője és Keresztesy Gergő, az Ifjúsági Tagozat helyi elnöke.

Keresztesy Gergő és Csikai József

Csikai József közlekedésmérnök ismertette: a múlt héten jelent meg az amerikai Inrix nevű cég városok forgalmát figyelő elemzése, mely első megközelítésben váratlan eredményt hozott. A közlekedési torlódásokban eltöltött órák tekintetében Budapest (22,6) elé helyezte Debrecent (25,3). A mérési és számítási módszer természetesen vitatható, de az elemzés másik, százalékos mérőszáma azt mutatja meg, hogy egy átlagos utazási idő hány százalékát töltjük dugóban. Debrecen 12%, Budapest 8%, Miskolc 6%.

A fenti adatok az említett cég mérési módszerével születtek, más módszerrel nyilvánvalóan más számok jöttek volna ki, de nem szabad félvállról venni ezeket a számokat sem – hangsúlyozta a Jobbik képviselője. – Főleg annak tükrében, hogy a közeljövőben megtörténik az, amiről általában hüledezve beszélünk, nevezetesen a Nagyállomást érintő Intermodális Közösségi Közlekedési Központ kialakítása, a hozzá kapcsolódó forgalomkorlátozási és forgalomterelési kálváriával.

Csikai József szerint a város forgalomszervezése amúgy sem ad okot a bizakodásra. A forgalomirányító lámpák összhangja nem tud megvalósulni, az ingázók forgalomnövelő hatásának csökkentésére nem alakultak ki P+R vagy B+R közlekedési kapcsolati rendszerek, sőt ezek kialakításának szándéka sem látszik, annak ellenére, hogy a közgyűlés 2016. októberében megtárgyalta és elfogadta azt a mobilitási tervet (Debrecen Fenntartható Városi Mobilitási Terve), mely több ponton felhívja a figyelmet ezen rendszerek szükségességére.

A jobbikos városatya felidézte egy korábbi, 2015 novemberében tartott sajtótájékoztatóját, ahol a Közlekedési Operatív Program keretében megvalósuló beruházás kapcsán már kifejtette aggodalmaimat abban a tekintetben, hogy a tervek megvalósításához a 4-es számú főút Nagyállomás előtti szakaszát hónapokra teljes mértékben le kell zárni és az elsőrendű főút városon belüli kamionforgalmát a Gázvezeték utcára kell átterelni. Akkor is elmondta, és ez a véleménye máig sem változott: ez az időszak a Gázvezeték utca pokla lesz.

A közlekedésmérnök szerint az utca kereszteződéseinek lámpával történő ellátása, illetve új gyalogos átkelőhely létesítése nem gyorsítja a forgalom haladását, mindössze a városrész kisebb utcáinak és gyalogos forgalmának a Gázvezeték utcába való bekapcsolásának lehetőségét biztosítja, hiszen az utcán a forgalom egyébként várhatóan folyamatos lesz; sem gyalogosan áthaladni, sem a mellékutcákból bekanyarodni nem lehetne.

Keresztesy Gergő a Gázvezeték utcát érintő változásokra tért ki bővebben. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a buszöblök kialakításának várhatóan meglesz a maga jótékony hatása, de egy régi forgalomlassító probléma továbbra is fennáll majd. A Debrecen–Nagykereki vasútvonal a Kismarja utcánál keresztezi a Gázvezeték utcát. A vasúti átkelő tilos jelzésének időtartama elképesztően hosszú, ami a mostani, még kezelhető intenzitású forgalom mellett is jelentős torlódásokhoz vezet. A 4-es számú főút forgalmának átterelődésével azonban ellehetetlenülne a közlekedés – jelentette ki a Jobbik önkormányzati képviselőjelöltje.

A probléma megoldása az lehetne, hogy az építkezés ideje alatt Nagykerekiből csak Sárándig közlekedne a vonat, ott az utasok átszállnának buszra és az út további részét közúton tennék meg – vázolta fel Keresztesy Gergő, hozzátéve: Sáránd vasútállomása megfelel a feladatra, az utascsere meg tud valósulni, a Gázvezeték utca pedig mentesülne a jelenlegi aránytalan forgalmi akadálytól.

Zárásképpen az Ifjúsági Tagozat elnöke javasolta a sajtó képviselőinek, hogy készítsenek felvételt a Kismarja utcai vasúti átjárónál a 16:20-kor Nagykereki felé induló vonat esetében.

szebbjovo.hu