Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Bulgária az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására nem volt hajlandó megkezdeni a Déli Áramlathoz kapcsolódó építkezéseket, így a gázvezeték a tervezett verzióban nem épül meg. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Oroszország nem tett le arról, hogy gázt exportáljon Európába, erre példa a Törökország felé tartó ág, amely a görög határig menne.

Déli Áramlat: többen versenyezhetnek az építésért

 

A jobbikos politikus szerint van létjogosultsága, hogy a szerb és magyar szakaszok az eredeti tervek szerint megépüljenek, az elosztóponttól pedig Macedónián keresztül juthatna el a gáz. Azt is hangoztatta: az orosz gáz nélkül Közép-Európa bajban van.

A képviselő hiú ábrándnak nevezte a szükségletek pótlását az Egyesült Államokból érkező folyékony gázzal, álláspontja szerint az drágább és bizonytalanabb a forrása.

A magyar energiastratégiai érdekek közé sorolta a gázvezetékek kétirányúsítását is, jelezve, hogy Horvátország felől például nem tud gázt fogadni Magyarország.

Kepli Lajos alternatívaként beszélt arról, hogy támogatni tudják az északi verziót, azaz a Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül Szlovákiáig érkező vezetéket.

Kijelentette: a magyar kormányoknak ki kell állni amellett, hogy minél több irányból, Ukrajna megkerülésével eljusson a gáz Magyarországra. A jobbikos politikus arra kérte a kormányt, hogy fejtsen ki nyomást ennek érdekében és szerezzen érvényt az Unióban a hazai érdekeknek. Úgy vélte: Magyarország energiaellátása kerülhet veszélybe, ha ez nem jön létre.

A külpolitikai helyzetre tekintettel pedig azt kérte a pártoktól, hogy Magyarország energiastratégiai érdekeit ne rendeljék alá aktuálpolitikai játszmáknak, s utasítsák el az egyoldalú függőséget.

(MTI)