Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint Szlovákia és Magyarország kapcsolatában nem erős gesztusokra, erőfitogtatásra, hanem az együttműködés folytatására és kölcsönös tiszteletre van szükség. “Nem hiszem, hogy egy demokrácia és egy ország ereje abban nyilvánulna meg, hogy képviselői bakancsaikkal az asztalt verik, és erős jelszavakat kiabálnak. Egyáltalán nem” – jelentette ki a szlovák külügyminiszter hétfőn Pozsonyban azt követően, hogy találkozott a szlovák parlament külügyi bizottságának tagjaival és az ország európai parlamenti képviselőivel. A találkozó témáját a szlovák-magyar kapcsolatok időszerű problémái képezték.

A tárcavezető leszögezte: amennyiben bármelyik fél fontos intézkedéseket kíván foganatosítani, amelyek valamilyen módon a másik országot is érintik, ki kell használni a szlovák-magyar alapszerződés és a 12 vegyes bizottság nyújtotta lehetőségeket.

Dzurinda szerint Pozsony így kíván eljárni, azokban a “nyitott kérdésekben”, amelyek az új magyar alkotmány elfogadásából, illetve a hozzá kapcsolódó, később elfogadásra kerülő sarkalatos törvényekből erednek. Úgy véli: a magyar alkotmányban van egy-két cikkely, amelyek megvalósítása a mindennapi életben “zavart és a kétoldalú kapcsolatok romlását eredményezhetné, amit nem szeretnénk”.
A miniszter aláhúzta, hogy Szlovákia továbbra is várja a választ arra a kettős állampolgárságot érintő szlovák szerződés-tervezetre, amelyet Maroš Žilinka belügyi államtitkár adott át február 15-én magyar partnerének Budapesten. A kérdést Dzurinda a következő szlovák-magyar külügyminiszteri találkozón is meg kívánja vitatni, erre a találkozóra május 12-én kerül sor Pozsonyban – írja az MTI.

Vitát akarnak

“Az Európai Parlament, a Velencei Bizottság és Strasbourg – ez az a három hely, ahol vitát kell nyitni, és igyekezni kell felhívni a figyelmet az új magyar alkotmány területen kívüli hatásaira” – mondta újságíróknak a találkozó után Pavol Hrušovský, a szlovák parlament kereszténydemokrata alelnöke.

Boris Zala, az ellenzéki Smer EP-képviselője nem ért egyet a külügyminisztérium elképzeléseivel, s azt állította, hogy a kormány nem tud mit kezdeni a magyar alkotmánnyal.

Mészáros Alajos, a parlamenten kívüli MKP EP-képviselője úgy vélte, hogy a szlovák fél reakciói elsietettek, és nem egészen megfelelőek. Rámutatott: az új magyar alkotmányt csak egy hete fogadták el, s “egyelőre nem tudjuk, miként fogják alkalmazni”. Mészáros szerint az új magyar alaptörvény nem jelent semmiféle veszélyt Szlovákiára nézve.

A határon túli magyarok választójogát firtató kérdést idő előttinek minősítette. Személyes véleményként azonban elmondta, hogy ő a határon túli kettős állampolgárságú magyarok választójogát üdvözölné.

Forrás: Kitekintő.hu