A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett második becslése szerint a második negyedévben 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest, ez az adat megegyezik az előzetesen közölt számokkal.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely az Erste elemzői az MTI-nek pénteken küldött kommentárban kiemelték: már az első negyedéves részletek is óvatosságra adtak okot, hiszen a növekedés szerkezete aránytalanul nagymértékben az exportra támaszkodott. A második negyedévre a kép valamelyest árnyaltabbá vált, ugyanis a növekedés nagyjából azonos mértékben a lakossági fogyasztásból és a külkereskedelmi tevékenységből eredt.
Az elemzők továbbra is fenntartják az idei évre vonatkozó 2,8 százalékos növekedési várakozásaikat, azonban felhívták a figyelmet a lefelé mutató kockázatokra is. Példaként említették a beruházások erőtlenségét, illetve a magyar exportőrök által megcélzott piacok gyengélkedését.
A beruházási aktivitás csökkenéséről kifejtették: befejeződtek az autóipari kapacitásbővítések, illetve az európai uniós pénzek akadozva érkeznek Magyarországra, továbbá a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) iránti kereslet is gyenge egyelőre.
Az elemzők szerint a termelés elsődleges motorja az ipari termelés maradt, azon belül is az autóipar, szembetűnő azonban az építőipar lassulása, illetve az is, hogy a szolgáltatások 2014 utolsó negyedéve óta nem tudtak érdemben erősödni.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint nem várható az alapkamat változása, azonban ha a magyar gazdasági bővülés lassulása hasonló ütemben folytatódik, akkor nem kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változtat a kommunikációján és fontolóra veszi az újabb kamatvágás lehetőségét.
Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek küldött elemzésében úgy fogalmazott: a GDP-növekedés főleg a mezőgazdaság hozzáadott értékének jelentős csökkenése miatt lassult a második negyedévben.
Az elemző szerint bár a második negyedévben lassult a növekedés, éves 2,8 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzésén ez nem változtat. Hozzátette: a fogyasztás válik majd a gazdasági növekedés egyre erősebb hajtóerejévé a következő néhány negyedévben.
Kiemelte: a bruttóállóeszköz-felhalmozás 5,2 százalékkal növekedett éves összevetésben, ami elsősorban az európai uniós pénzekből finanszírozott útépítéseknek és vasúti rekonstrukciós projekteknek köszönhető, miközben az üzleti beruházások gyengén alakultak a második negyedévben
(MTI)