A cég budapesti székháza előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó elmondta, a Magyar Posta vezetőjét is meg akarják kérdezni arról, bevezetik-e a “rabszolgatörvényt”.    Közölte, a múlt héten ezt a kérdést több mint 150 állami cég vezetőinek tették fel írásban. Mindenhonnan ugyanazt az egymondatos választ kapták: a társaság nem kíván politikai kampánykérdésekkel foglalkozni – tette hozzá. A képviselő ezt úgy értékelte, hogy a megkérdezett állami cégek nem tettek eleget a törvényi kötelezettségeiknek, mert “nem adtak valódi választ”.    A jobbikos Lukács László hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, de a cégnél nagyon nagy a fluktuáció. Ennek egyik oka, hogy már most is alacsonyak a bérek és rosszak a munkakörülmények, a “rabszolgatörvény” alkalmazása után pedig még többen mennének el – mondta. A keleti jellegű törvény helyett inkább nyugati megoldásra, a bérek felzárkóztatására és a munkakörülmények javítására lenne szükség – jelentette ki.    Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: a “rabszolgatörvény” megbukott, mert a jogszabályt “tisztátalan (…) és gyanús” körülmények között fogadták el a parlamentben. A Magyar Postának inkább versenyképes béreket kellene adnia a dolgozóinak, nem pedig olyan helyzetet előállítania, hogy napi nyolc helyett tíz órát kelljen dolgozniuk – jegyezte meg.    Szél Bernadett (független) azt mondta, el akarják érni, hogy “ciki legyen (…) a rabszolgatörvényt alkalmazni”.    Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a magyar dolgozókat meg kell védeni a Fidesztől. Az elmúlt hetek tüntetéshulláma megmutatta, hogy van ereje az együttes fellépésnek – fűzte hozzá.    Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy eddig egyetlen állami cég vagy nagy multinacionális vállalat sem mondta azt, hogy alkalmazni kívánja a “rabszolgatörvényt”, ezért kérdéses, hogy ki miatt kellett azt megalkotni. A Magyar Postánál egy kezdő kézbesítő bruttó 149 ezer, míg egy szakképzett társa bruttó 195 ezer forintot kap – emelte ki. Magyarország nem teljesít jól, mert egy olyan ország nem teljesít jól, ahol azért kell túlórát vállalniuk az embereknek, hogy meg tudjanak élni – fejtette ki véleményét.    Bősz Anett (független) azt mondta, “a rabszolgatörvény bevallja” azt, hogy az elmúlt kilenc év kormányzása mind társadalmi, mind gazdasági értelemben kudarc volt.    Miután befejezték a sajtótájékoztatót, a Magyar Posta szóvivője az épület bejárata előtt átvette a képviselőktől a vezérigazgatónak címzett kérdést.     A politikusokat az eredetileg meghirdetett téma mellett kérdezték arról, hogy továbbra is együttműködnek-e a Jobbikkal, miután a Hír TV birtokába került hangfelvételek szerint Sneider Tamás pártelnökké választása után arról beszélt, hogy a cigányoktól is megvédi az országot.    Bangóné Borbély Ildikó, aki azt felelte, hogy minden képviselő önmaga felel a tetteiért, egyúttal arra kérte az újságírókat, hogy az esetről a Jobbikot kérdezzék. Hozzátette, a “rabszolgatörvény” ügyében továbbra is közösen lépnek fel.    A jobbikos Lukács László azt mondta, hogy “a manipulatívan megvágott” felvétel a Fidesz “gyűlöletkampányának egy újabb állomása”. Ezzel a Fidesznek a Jobbik lejáratása és az ellenzéki együttműködés szétverése a célja – fogalmazott.    Bősz Anett leszögezte, hogy a Magyar Liberális Párt vállalhatatlannak tartja a kirekesztő gondolatokat és a szélsőségeket. Ugyanakkor megkezdődött egyfajta közös minimum kialakítása a kormányváltás érdekében – tette hozzá a politikus, aki azt mondta, nem hagyják, hogy bármi is megbontsa az ellenzéki egységet.    A Párbeszéd elítél mindenféle szélsőséges megnyilvánulást – szögezte le Kocsis-Cake Olivio, hangsúlyozva, hogy minden ilyen megnyilvánulás megnehezíti az együttműködést.    Szél Bernadett úgy fogalmazott: “nincs rendben, ami elhangzott Sneider Tamás szájából”, de ezzel kapcsolatban a Jobbiknak van feladata.    Gréczy Zsolt kiemelte, hogy pártjuk semmilyen kirekesztő, rasszista, antiszemita gesztust nem tart elfogadhatónak. Ugyanakkor ez az eset a Jobbik belügye, amit a pártnak belül kell tisztáznia – érvelt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a munkavállalók megvédése ezzel szemben közös ügy.    Turcsán Szabolcs – aki szintén azt mondta, hogy az LMP minden szélsőséges gesztust elítél – úgy vélte, hogy az esetet a Jobbiknak kell rendeznie.
(MTI)