Az Együtt és a Váradi András Alapítvány Felélt jövő vagy magyar csoda? című konferenciáján arra a kérdésre, hogy “jobban élünk-e, mint hét éve”, Burány Sándor úgy válaszolt, a magyar lakosság 80 százaléka nem él jobban, kettészakadtak a jövedelmek, átlagos keresetű ember nem nagyon van, vannak nagyon rosszul és vannak nagyon jól keresők.
Volner János is azt emelte ki, hogy kettészakadt a társadalom, több mint négymillióan élnek a létminimumon vagy annak környékén. Hozzátette: az 55-64 év közötti korosztályban tíz emberből négynek van csak munkahelye. Egyértelműen nem élünk jobban, a kilátásaink rosszabbak lettek – összegzett.
Heltai László szerint vannak olyanok, például a kormányközeli rétegek, akik jobban élnek, de közben nőnek a különbségek. Szerinte a fő gondot a “jövőtlenség” jelenti, vagyis az, hogy sokaknak nincs reményük a helyzetük javulására. Pataki Márton szerint a nettó átlagbér növekedését nézve, “definíciószerűen” jobban élünk, bár a különbségek is nőttek. A gazdaság növekedése azonban lassú és a bérnövekedés nem a kormánynak, hanem a kivándorlás okozta munkaerőhiánynak köszönhető – közölte.
A 2010 és 2017 közötti magyar gazdaságpolitika eredményeiről és a magyar gazdaság jövőbeli kilátásairól tartott konferencián az ellenzéki politikusok nem mindegyike tudott olyan kormányzati intézkedést mondani, amelyet kedvezőnek tart. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője is úgy látta, előremutató lett volna a devizahitelek forintosítása, ha jól csinálták volna. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője a családi adókedvezményeket, Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja a gyógyszerkassza “megfogását” tartotta jó kormányzati intézkedésnek.
A majdnem mindegyik párt a progresszív adórendszer bevezetése mellett érvelt.
Burány Sándor szerint a progresszív adórendszer mellett a munkaadói oldalon járulékcsökkentésre van szükség, hogy a kisvállalkozások a bérterheket meg tudják termelni és ki tudják fizetni a nettó 100 ezer forintos minimálbért. Megerősítette, havi egymillió forintos fizetés, legalább 100 millió forintos vagyon, illetve 100 hektár földtulajdon felett különadót vetnének ki.
Volner János nem beszélt arról, hány kulcsos adórendszert szeretnének, de elmondta, óriási csodát az adórendszertől nem lehet várni. Kitért arra, földesúradót terveznek, amely kiterjedne “a Mészáros Lőrinc-féle” vállalkozókra.
Heltai László is a többkulcsos adórendszer mellett érvelt, és rögzítette: a nettó minimálbérnek minimum el kell érnie a létminimum szintjét. Mint mondta, az LMP javaslata a legtöbb jövedelmi szinten szja-csökkentést jelent.
Pataki Márton arra hívta fel a figyelmet, még mindig Magyarországon terheli a legnagyobb adóteher a munkát, ezt csökkenteni kell. Szükség van progresszív adóra – mondta. A társasági adó csökkentése szörnyű hiba volt, mert attól nem fognak több beruházást indítani a cégek, ugyanis egyszerűen nincs bizalom a magyar állam iránt.
Valamennyi ellenzéki politikus fenntarthatatlannak látta 10-20 éves időtávon a nyugdíjrendszert, annak több lábúvá és rugalmasabbá tétele mellett érvelt. Az Együtt és az LMP is minimál-, illetve alapnyugdíj bevezetését szorgalmazta.
Ugyancsak valamennyien javasolták, hogy az oktatásra több pénzt fordítsanak a szegénység elleni küzdelem érdekében.
Arra a kérdésre, hogy kormányon mit csinálnának a kivándorlás megállítása, visszafordítása érdekében, Burány Sándor azt mondta, béremelés és adócsökkentés kell. Volner János a béruniót, Heltai László a minimál- és az az átlagbér emelését szorgalmazta. Pataki Márton az oktatásra fordított források növelését és egy vonzó jövőkép felvázolását javasolta.
(MTI)