Az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő hétéves uniós költségvetés elfogadása során ronthat tárgyalási pozícióinkon, hogy “Magyarország milyen mértékben vesztette el a hitelét az Orbán-kormány miatt, az Orbán-rendszer működése következtében”.     Kiemelte: az egyébként járó kohéziós forrásoktól is eleshet az ország, ha nem ellenőrzik megfelelően e források felhasználását, illetve nincsenek megfelelő szankciók a szabályokat megsértők számára.    Hangsúlyozta: a Jobbik nem látja az európai nemzetek együttműködésének alternatíváját, ám elfogadhatatlannak tartja egy egységes szuperállam, az Európai Egyesült Államok kialakítását, amely mellett szerinte az Európai Néppárt is letette a voksát.    A migráció kapcsán arról beszélt: közösségi döntés mondja ki, hogy nincsen kötelező áttelepítés, “nem veszik el a határellenőrzés jogát a tagállamoktól, csupán segítséget nyújtanak” a Frontex kibővítésével, erről azonban Magyarországon azért nem esik szó, mert így elveszne a Fidesz egyetlen kampányüzenetének alapja.    Hozzátette: továbbra sem értenek egyet azokkal a politikai erőkkel, amelyek pozitívan értékelik a tömeges Európába vándorlást, mivel a Jobbik célja védeni a kontinens kultúráját, az európai identitást.    A közösségi gazdaságpolitika fő kérdésének azt nevezte, hogy írott malaszt marad vagy változtat az unió liberális gazdaságpolitikáján a szociális pillérről 2017-ben hozott döntés.    Balczó Zoltán hangsúlyozta: e döntés alapján a tavaly decemberben elfogadott “rabszolgatörvény”  ellentétes az unió által követendőnek tartott példával.
(MTI)