Az európai kisebbségeknek erőt kell felmutatniuk polgári kezdeményezéseikkel, és a szükséges egymilliónál jóval több aláírást kell összegyűjteniük ezek támogatására – hangzott el a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban a polgári kezdeményezésekről és a kisebbségi jogokról szóló pódiumbeszélgetésen.

A kérdést felvető Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja fontosnak tartotta, hogy ne oltsák ki egymást a magyar polgári kezdeményezések. A felvidéki politikus a budapesti kormányt is bírálta, amely szerinte úgy tekint a kérdésre, hogy “izzadjatok ki valamit, aztán mi támogatunk”. Csáky Pál kijelentette, mindig azok a kisebbségek voltak sikeresek, amelyek mögé beállt az anyaország.

Márky Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a polgári kezdeményezésekbe a kormányok “nem folynak bele”, de a magyar kormány jóindulattal kezeli ezeket.

A három erdélyi ihletésű polgári kezdeményezés közül kettőnek a képviselői voltak jelen. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnál júniusban iktatott polgári kezdeményezésüket nem tekintik kisebbségi tárgyúnak. “Mi nem vagyunk kisebbség. Többséget alkotunk szülőföldünkön, és népként határozzuk meg magunkat” – érvelt Izsák Balázs amellett, hogy miért a kohéziós politika és a régiók oldaláról közelítettek a Székelyföld autonómiáját felvető kérdéshez.

Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke elmondta, hosszú jogkövetelő folyamatra kell készülni, mert az egymillió aláírással támogatott polgári kezdeményezés sem garantálja, hogy az unió jogszabályt fogad el a kisebbségek védelméről. Példaként a ciántechnológiás aranybányászatot tiltó, Áder János és Tőkés László által kezdeményezett, elsöprő többséggel megszavazott európai parlamenti határozatot említette, amely alapján a bizottság azóta sem alkotott jogszabályt.

A pódiumbeszélgetésen Mihail Formuzal, a moldovai Gagauzia autonóm terület kormányzója elmondta: az Európai Unió számára is példaértékűnek tartják autonómiájukat, és különösen arra büszkék, hogy négy évvel az autonómia kikiáltása után békés úton jutottak egyezségre a moldovai többséggel. A gagauz kormányzó nem tartotta kívánatosnak Moldova és Románia egyesülését.

MTI – szebbjovo.hu

1375008600