A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) “Van-e jövője a magyar gazdaságnak az Európai Unión kívül?” című szerdai konferenciájának ötpárti vitáján Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (Fidesz), Mesterházy Attila országgyűlési képviselő (MSZP), Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő (LMP), Z. Kárpát Dániel, alelnök (Jobbik) és Bodnár Zoltán gazdaságpolitikus (Magyar Liberális Párt) vett részt.
Csepreghy Nándor a kormány nevében határozottan állította, hogy a magyar gazdaságnak az EU-n kívül nincsen jövője. Az pedig, hogy az önmaguknak demokratikus tekintő pártok az EU-ból való kilépés jelének tekintik, ha a kormány rendszerkritikát fogalmaz meg az unió működésével szemben, vagy a szűklátókörűség vagy a politikai haszonszerzés motiválja – tette hozzá.
A politikus emellett kiemelte, hogy meglátásuk szerint az EU jövőjét a tagállamok folyamatos egymással folytatott vitájának és érdekegyeztetésének kell kialakítania. Az, hogy ezt a jövőt számon kérik az az Európai Bizottságtól, az nem azt jelent egyet a kilépéssel – nyomatékosított.
Csepreghy Nándor azt is hangsúlyozta, hogy a 2007-2013-as uniós pénzügyi időszakot követően a kormány parlamenti vitanapot kezdeményezett annak érdekében, hogy mérleget készítsenek.
Az államtitkár utóbbi kijelentésével a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek válaszolt, aki azt sürgette, hogy vonják meg az uniós tagság mérlegét. Az ellenzéki képviselőszavai szerint ugyanis eddig egyetlen kormány sem készített olyan összegzést, amelyik számba venné a tagság előnyeit és a hátrányait.
Z. Kárpát Dániel azt is leszögezte, hogy amikor Vona Gábor, a Jobbik elnöke felvetette egy, az EU-tagságról szóló referendum lehetőségét, akkor azzal arra akart utalni, hogy hosszú évek teltek el a csatlakozás óta, de alapvetően nem változtak meg azok a viszonyok, amelyek viszonylag negatív pályán tartották az országot az utóbbi negyedszázadban.
Senki nem kívánná rövid távon kivezetni az EU-ból az országot és feldolgozni annak gazdasági kárait – fogalmazott. Ezt azzal egészítette ki magyarázatként, hogy néhány esztendős időszakra gondol, mert húsz-harminc éves távlatokban nehéz egy ilyen ügyről beszélni.
Gazdaságilag Magyarország az európai tér szerves része és az is kell maradjon, de a politikai jogkörök elvonása és a irányítás központosítása viszont tarthatatlan – mondta a képviselő.
A szocialista Mesterházy Attila az elhangzottak ellenére is tényként kezelte, hogy a Jobbik régóta kilépéspárti, miközben azt mondta, jobban izgatja, hogy a Fidesz mit gondol a kilépés kérdéséről. Az, hogy az unió bizonyos kapacitásaiban gyenge, annak az egyik legfőbb oka Orbán Viktor miniszterelnök – tette hozzá.
A képviselő ellentmondott Z. Kárpát Dánielnek abban, hogy nem változtak a viszonyok Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a statisztikák alapján Litvánia után Magyarország az EU-transzferek legnagyobb haszonélvezője.
A tagság az ország érdekeit szolgálja, az MSZP nem támogat semmiféle olyan intézkedést, amelyik az EU-ból való kilépést szolgáló intézkedést – összegzett.
Bodnár Zoltán a címben feltett kérdést azzal válaszolta meg, hogy az EU-n kívül a magyar gazdaságnak nincsen jövője. Hozzátette, hogy a Fidesz környékéről és kormányzati körökből elhangzott nyilatkozatokat viszont aggasztónak tartják. Ezeket a mondatokat komolyan kell vennie, “egy kancelláriaminiszternek a kormányinfón nincs magánvélemény” – jelentette ki.
A liberális gazdaságpolitikus emellett súlyos és otromba dezinformációnak nevezte, amikor Lázár János “arról értekezett hosszasan, hogy (…) Magyarország tulajdonképpen a nettó vesztese” az uniós csatlakozásnak.
Bodnár Zoltán leszögezte, hogy habár az uniónak sok problémája van, de azok jelentős része abból fakad, hogy “még mindig kevesebb Európa van, mint kellene”.Az LMP-s Schmuck Erzsébet is arról beszélt, hogy katasztrofális gazdasági helyzetet eredményezne, ha Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerülne az EU-ból.
A politikus kijelentette, ahhoz, hogy a közép-kelet-európai gazdaságoknak stabilabb helye legyen az unióban újra kellene gondolni a négy szabadságelvet. A tőke szabad áramlása előidézte az offshore elburjánzását és a korrupció terjedését, az áru szabad mozgása pedig adóelkerülést eredményez – fogalmazott. A munkaerő szabad áramlását elemezve azt mondta, látható, hogy milyen gondokkal küzd a szakembereit elveszítő Magyarország.
(MTI)