Hozzátette, hogy döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség.

Megerősítette Merkel azt is, hogy az uniós vezetők egyetértésével új témaköröket nyitnak meg a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokon. Nem döntötték viszont el, hogy mely fejezetekről van szó.

A kancellár – és több más nyilatkozó – jelezte, hogy nagy vonalakban egyetértés mutatkozott a vezetők között a Törökországot segítő akciótervről. Az említettek mellett ez a vízummentességről folyó tárgyalások gyorsítását tartalmazza, kilátásba helyezve a folyamat jövő évi befejezését.

Uniós források szerint Németország feszültséget okozott az állam- és kormányfők találkozóján azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek elosztásával kapcsolatos javaslatát. Korábban viszont már megállapodtak arról, hogy ezzel a témával a nyilatkozat nem foglalkozik.

A csúcsértekezlet után mindazonáltal Werner Faymann osztrák kancellár is védelmébe vette a menekültek elosztásának tartós rendszerét célzó javaslatot. Megerősítette azt is, hogy a visegrádi csoport országai nem támogatják ezt az elképzelést.

Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országok álláspontját, amely szerint az unió “nem kezeli őket jól”.

Francois Hollande francia köztársasági elnök a csúcstalálkozó után azt hangoztatta, hogy a menekültáradat csak akkor fog csökkenni, ha sikerül “átfogó uniós politikát” folytatni, amely ráadásul gyökerénél, a kiinduló országokban kezeli a problémát. Hozzátette: ellenkező esetben viszont a határok szabad átjárását biztosító schengeni rendszer fokozatos leépülése fenyegeti az uniót.

A francia államfő szerint a tagországok támogatták azt a francia felvetést, hogy mindenütt hozzanak létre egy olyan határőr-különítményt, amelyet válsághelyzet esetén egyesítve mintegy uniós határőrségként lehetne bevetni.

Hollande a menekültválság kapcsán kitért a szíriai helyzetre is. Egyebek között arról beszélt, hogy az orosz beavatkozás segítheti ugyan a szíriai rezsimet, de Bassár el-Aszad elnököt nem fogja a hatalomban tartani.