Rob Wainwright, az EU-országok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezetének igazgatója az alsóház belügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette: az Europol az EU-tagállamok biztonsági szolgálataitól eddig 2500 olyan uniós állampolgár nevét gyűjtötte össze, akikről gyanítható, hogy külföldön harcoltak, és képesek Európában terrorcselekmények elkövetésére.
Arra a kérdésre, hogy összesen hányan utazhattak a közel-keleti háborús övezetekbe az EU-ból, Wainwright azt mondta, hogy “3-5 ezer EU-állampolgárról lehet beszélni”.
Hozzátette: olyan fiatalemberek meglehetősen népes csoportjáról van szó, akikről feltételezhető, hogy hazatérvén a párizsihoz hasonló merényleteket akarnak és tudnak is elkövetni.
Rob Wainwright szerint súlyosbítja a veszélyt, hogy az európai biztonsági szolgálatoknak nincs meg a teljes eszköztáruk minden egyes ilyen támadási kísérlet meghiúsítására.
Ugyanezt mondta alig néhány napja a brit belső elhárítás (MI5) főnöke is.
Andrew Parker az MI5 londoni székhelyén, szakértőknek tartott múlt heti előadásában részletek nélkül elmondta: a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt néhány hónapban három olyan, Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekménynek vették elejét, amelyek minden bizonnyal halálos áldozatokkal jártak volna. “Ez azonban nem adhat okot elbizakodottságra, mert nem tudunk minden ilyen kísérletet megakadályozni” – tette hozzá.
Az MI5 vezérigazgatója szerint a szíriai konfliktusövezetben tartózkodó brit állampolgárok közül hozzávetőleg hatszázról tudható, hogy szélsőséges nézeteket vall, jelentős részük csatlakozott az Iszlám Állam nevű, brutalitásáról hírhedté vált milíciához, és többen közülük már meg is próbáltak terrortámadásokat végrehajtani brit földön és máshol.
Az Europol vezetője a keddi londoni parlamenti meghallgatáson kifejtette, hogy a szélsőséges csoportok a közösségi portálokat toborzó és propagandaeszközként használják. Wainwright szerint ennek megakadályozására a jelenleginél sokkal szorosabb és sokkal hatékonyabb együttműködésre van szükség a bűnüldöző hatóságok és a közösségi médiaportálokat fenntartó technológiai cégek között. Hozzátette: megfelelő törvényekre is szükség lenne ahhoz, hogy a hatóságok figyelni tudják a terrorgyanúsítottak tevékenységét.
(MTI)