Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint Orbán Viktor előadása komoly hangvételű, de szokás szerint anekdotákban is bővelkedő volt.
Két legfontosabb pillére pedig a szuverén, kezdeményező külpolitika értelmezése és a következő három év fő céljának kitűzése, a “keményen dolgozók emberek és családok segítése” volt – fejtette ki az elemző.
Kiemelte, az új külpolitikai doktrína lényege, hogy a védekezés és az alkalmazkodás helyett az érdekérvényesítést helyezi előtérbe, azonban ez nem jelenti Magyarország geopolitikai orientációjának megkérdőjelezését.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a kormányfő a külpolitikai szuverenitást és a diplomáciai viziteket a baloldal által 2010 óta szőtt “nemzetközi elszigetelődés” mítoszának ellenpontjaként is használta, majd megvédte a külügyi tárca személyi és szervezeti változtatásait, valamint Martonyi Jánosnak is megköszönte korábbi munkáját.
A Nézőpont Intézet vezetője közölte: Orbán Viktor a ciklus hátralévő három évének céljaként az alsó középosztály “polgári Magyarországba” történő “beemelését” jelölte meg, amivel a Fidesszel korábban szimpatizáló, de 2014 óta részben elforduló társadalmi csoportot helyezte a fókuszba, a sok ismert intézkedés felsorolása mellett egy hosszú távú béremelési programot is megígérve.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a miniszterelnök régi baloldali követelést vállalt fel, amikor a gazdagok és szegények közötti átjárhatóságot politikája fő értékének nevezte, ugyanakkor a “baloldal korábbi felelőtlen politikája ellentéteként” azt is hangsúlyozta, hogy az alsóközéposztály felemelése nem történhet államadósságból.
A miniszterelnök nem kerülte meg a kényes kérdéseket sem – mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzője, hozzátéve, a kormányfő Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterrel együtt többször egyértelművé tette, hogy a polgári Magyarország jelszava számukra nem kampánytrükk, hanem program és “vezércsillag”.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor figyelmeztető jelként értékelte a “veszprémi fiaskót”, majd finoman célzott az “elmúlt hetek és hónapok belső vitáira és sajtónyilvános belharcaira is”, amikor zárásként hangsúlyozta, a Fidesznek harcolnia csak együtt lehet, nem egymás ellen.
Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője szerint idén sajátos politikai környezetben hangzott el a kormányfői beszéd, mivel “Magyarország teljes nemzetközi elszigetelődésének veszélye”, a Fideszen belüli “húsz éve nem látott, éles konfliktusok”, valamint a Fidesz veszprémi veresége azt mutatja, hogy megszűnt a kormánypárt legyőzhetetlenségének percepciója.
Az elemző kitért arra is, hogy a kormányfő ezúttal is elsősorban saját táborát szólította meg. Kiemelte, hogy a bérből és fizetésből élő “keményen dolgozó” rétegnek megfogalmazott ígéret akkor hozhat politikai hasznot a Fidesznek, ha a kormány érezhető javulást hoz a középosztály egy részének.
A PC munkatársa hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök az eddigi külpolitika fenntartásával a “magyar történelem rossz hagyományait folytatva” megint a “vesztes oldalra áll egy nemzetközi konfliktusban”.
Juhász Attila megjegyezte továbbá, Orbán Viktor ugyan “visszahozta a polgári Magyarország gondolatát”, de azt nem sikerült tartalommal megtöltenie. Az elemző téves helyzetértékelésnek nevezte, hogy az ellenségkép szerepét ezúttal leginkább a szocialisták töltötték be.
A Fidesz kihívója ma leginkább a Jobbik, de úgy látszik a kormányfő továbbra sem kíván politizálni a “szélsőjobbal” szemben – fűzte hozzá a PC vezető elemzője.
(MTI)