Póta Péter, a törvényszék szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: Juhász Ferencet két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztéssel és másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a másodfokú bíróság, a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt elmarasztalt Fapál Lászlót pedig egy év, két év tíz hónapra felfüggesztett szabadságvesztéssel, továbbá a vádlott ingatlanának 65 százalékos tulajdoni hányadára vagyonelkobzást rendelt el.
Juhász Ferenc az ítélet kihirdetése közben, a rendelkező rész hallatán elhagyta a tárgyalótermet – mondta a szóvivő.
Szóbeli indoklásában a törvényszék azt emelte ki: a korábbi, elsőfokú felmentő ítélet tévesen értelmezte a honvédelmi minisztert terhelő vagyonkezelői jog tartalmát, amikor csak a honvédelmi miniszteri rendelet formális betartását kérte számon. Továbbá téves volt az elsőfokú ítélet abban a vonatkozásban is, hogy a rendelet lehetőségeinek kihasználása nem a vádlottaknak, hanem a jogszabályalkotónak róható fel.
A másodfokú bíróság megállapította: Juhász Ferenc honvédelmi miniszterként az államháztartásai törvény szerint felelős a kezelésébe tartozó vagyon rendeltetésszerű felhasználásáért.
A törvényszék a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelte többi között azt, hogy a két vádlott kormánytagként, illetve állami vezetőként követte el cselekményét, ugyanakkor enyhítő körülményként a jelentős, csaknem egy évtizedes időmúlást.
A törvényszék csütörtöki döntése nem jogerős, ugyanis a védelem felmentésért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd harmadfokon – tette hozzá Póta Péter.
A büntetőeljárás a 2010-es kormányváltás után Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentésére indult. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket, Juhász Ferenc többször is úgy nyilatkozott: álláspontja szerint a Fidesz és az ügyészség által “összerakott” koncepciós eljárás folyik ellenük.
A vád szerint Juhász Ferenc a Gyurcsány-kormány honvédelmi minisztereként 2006 júniusában megszegte a vagyonkezelési szabályokat, amikor engedélyezte, hogy Fapál László megvegye a neki 2005 májusában határozatlan idejű bérleti szerződéssel juttatott lakást.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014 februárjában kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete bűncselekmény hiányában mentette fel mindkét vádlottat.
Akkor az elsőfokú bíróság szóbeli indoklásában úgy vélekedett: Fapál László lakáshoz jutása a jogszabályoknak megfelelően történt, a miniszternek joga volt elidegenítésre kijelölni a lakást, mivel azt vagyon- és lakásgazdálkodási érdekek támasztották alá. Fapál László szolgálati jogviszonya az államtitkári poszt betöltésekor is fennállt, így semmi nem zárta ki, hogy több évtizedes szolgálati jogviszonya alapján nyugállományú katonaként a lakást megvásárolhassa.
Az elsőfokú bíróság kitért arra is, hogy 1994-től 2012-ig, Keleti György, Szabó János, Szekeres Imre és Hende Csaba miniszterek időszakában is több kettős jogállású államtitkár vásárolhatott lakást a HM-rendelet alapján. Továbbá Fapál a HM-rendelet szerint élete végéig maradhatott volna a lakásban bérlőként, vagyis még húsz-harminc évig a HM-nek kellett volna állnia a lakás költségeit, ezért lehetett indokolt a lakás eladása.
Azzal kapcsolatban, hogy Fapál László 66 millió forint helyett 27 millióért vette meg a zuglói társasházi lakást, a bíróság arra hívta fel a figyelmet: az árképzéskor a HM-nek tekintettel kellett lennie a katonai szolgálati viszony időtartamára, vagyis az árképzési szabályok tették lehetővé, hogy ennyiért vásárolja meg a lakást, nem pedig valamiféle különleges kedvezmény.
(MTI)