“Vannak, akik azt mondhatják, hogy néhány dolog balosan hangozhatott, de ez hibás értelmezés lenne. Ha azt akarják, hogy imádkozzam el a hiszekegyet, készséggel megteszem” – mondta a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta: biztos benne, hogy doktrínája a “gazdasági imperializmussal” kapcsolatban megegyezik a katolikus egyház szociális doktrínájával.
A csaknem félórás, spanyolul és olaszul megtartott sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az amerikai kongresszusban az általa nem tökéletesen beszélt angol nyelven elmondandó beszédében csütörtökön “a kétoldalú kapcsolatokról és a multinacionális kapcsolatokról, mint a haladás és az együttélés jeléről” kíván majd beszélni.
Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok meg fogja szüntetni a Kuba elleni gazdasági embargót, de elmondta, hogy a törvényhozásban nem fogja felhozni ezt a kérdést, mert annak megoldása a két ország tárgyalásaitól függ. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a két ország elnöke ezeket jó, mindkét oldalt kielégítő eredménnyel fogja majd lezárni.
Ferenc kijelentette: nem tudott róla, hogy Kubában a Szentszék nunciatúrájánál mintegy félszáz másként gondolkodót vettek őrizetbe, akik találkozni szerettek volna vele. Kitért azon feltételes kérdések megválaszolása elől, hogy akart volna-e beszélni velük, és mit mondott volna nekik. Ugyanakkor elmondta, hogy államfőknek sem ad magánaudienciát.
Kifejezte reményét, hogy Kubában újabb rabokat fognak szabadon engedni azon a 3 ezren felül, akiket a látogatása alkalmából engedtek el. A pápa, aki vasárnap fel fogja keresni Philadelphia legnagyobb börtönét, az életfogytiglani szabadságvesztést “rejtett halálbüntetésnek” nevezte, és megismételte, hogy az egyház elkötelezett a kegyelem kérvényezése mellett.
Az MSNBC és a Telemundo televízió, valamint a Marist közvélemény-kutató intézet hét elején megjelent közös felmérése szerint az amerikaiak 51 százalékának kedvező véleménye van Ferencről és csak 9 százalékuk ítéli meg őt kedvezőtlenül.
A kongresszus mindkét házában többségben lévő republikánusok gyakran nem értenek egyet a pápa gazdasági üzeneteivel, nem rokonszenveznek az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálásában játszott szerepével és azzal, hogy támogatja az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodást, de üdvözlik, amikor megvédi a katolikus egyháznak az abortuszt és a melegházasságot ellenző tanítását.
A The Washington Times arról írt, hogy a világ számos táján megtapasztalt “Ferenc-hatás” mindeddig nem tudta megfordítani a hitüket aktívan gyakorló és templomba járó amerikaiak számának erózióját. A CARA katolikus kutatóintézet adatai szerint miközben az országban a katolikusok száma idén elérte a 81,6 milliót, a felekezetet elhagyott hívők száma 25 millióra növekedett. A papok száma ugyanakkor a 70-es évek csaknem 60 ezres szintjéről 2015-re 37 538 főre, a gyerekkereszteléseké pedig a mintegy 1,3 millióról idén 700 ezer alá csökkent.
A The New York Times kedden ezzel szemben “csak” 68 millió bejegyzett katolikusról írt, akiknek az egyharmada immár spanyolajkú. A papság szerkezete azonban nem követte ezt a demográfiai változást, a lelkipásztoroknak csak a 7,5 százaléka képviseli ezt a csoportot és a 270 aktív püspökből is csak 28-an spanyolajkúak. A lap szerint miközben két évtizeddel ezelőtt minden negyedik amerikai katolikusnak vallotta magát, ma már – a szekularizáció miatt – csak minden ötödik.
Miközben a liberális amerikai katolikusokat fellelkesítette Ferenc 2013 márciusában történt pápává választása, konzervatívok körében népszerűsége a Gallup szerint az egy évvel ezelőtti 72 százalékról 45 százalékra esett vissza. Egy, júliusban elvégzett felmérés szerint az amerikai katolikusok 82 százaléka szerint a pápa helyes irányba kormányozza az egyházat, és ez az arány a felekezet republikánus érzelmű tagjai körében is 70 százalék.
(MTI)