Ha az Európai Unió nem engedi a magyar termőföld és ivóvízkészlet védelmét, akkor mindenképpen fel kell vetni az Unióból kilépés gondolatát, ezzel helyreállítva Magyarország szuverenitását – hangsúlyozta Szegedi Csanád.

A jobbikos európai parlamenti képviselő sajtótájékoztató keretében elemezte Magyarország Európai Unióban eltöltött hét évét. A politikus elmondta: hazánk 2004. május 1-én lett az Unió hivatalos tagja. Ezt megelőzően népszavazáson tették fel a kérdést az embereknek, szeretnék-e, hogy Magyarország az Unió tagja legyen. A Jobbik politikusa emlékeztetett: akkoriban „ígéretbombákkal” halmozták el az embereket, azt mondták, jobb lesz a közbiztonság, jobb lesz az életszínvonal, rengeteg új munkahelyet teremtenek.

Szegedi Csanád hangsúlyozta: érdemes megnézni, hogy mennyire tudjuk képviselni a saját érdekeinket, pedig korábban azzal hitegettek minket, hogy ez nem Moszkva, hanem Brüsszel, teljesen másképp működik az Unió rendszere. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem működik másképp, hiszen, ahogyan azt a Jobbik mindig is állította: az eddigi magyar kormányok – a mostani Orbán-kormányt is beleértve – úgy táncolnak, ahogy Brüsszel fütyül.

Szegedi Csanád szerint az uniós tagság „előnyeit” a jelenlegi hazai helyzetben jól jellemzi, hogy egekben az üzemanyag, az élelmiszerek és a közüzemi díjak ára, viszont a fizetések a töredékét sem érik el a nyugat-európai átlagnak. Elég megnézni a közalkalmazottak, a rendvédelmi dolgozók, a tűzoltók, a pedagógusok vagy az orvosok fizetését. Ily módon meg is lehet érteni a magyar rendvédelmi dolgozókat és tűzoltókat, hogy tüntetnek, kiállnak a jogaikért és a kedvezményes nyugdíj mellett.

Az EP-képviselő megjegyezte: egy francia vagy német tűzoltónak egy életpálya van felépítve. Ezzel szemben a magyarok havi 80-90 ezer forintért kockáztatják az életüket embertársaikért.
Szegedi Csanád elmondta: a bérbeli különbségek felzárkóztatását radikális gyorsasággal meg kell oldani, minden gazdasági eszközt kihasználva. Ha a fizetések nem egyenlítődnek ki, akkor olyan kedvezményeket kell kérni az Európai Uniótól, amelyek megkönnyítik a magyar átlagemberek életét.

Szegedi Csanád úgy gondolja, az Európai Unió saját elveit tagadja meg, amikor a szlovák nyelvtörvényt eltűri. Az autonómia-törekvések sem valósulnak meg. A magyar kormány nem vetette fel sem a székelyföldi, sem a partiumi önrendelkezés kérdését. Ahogy a Fidesz az MSZP-vel karöltve megszavazta Románia csatlakozását 2005-ben, most Szerbia csatlakozása elé sem gördít akadályt. A mai magyar kormány épp olyan szinten megalkuvó Brüsszellel szemben, amennyire a korábbiak is voltak. A Fidesz politikája annyiban más, hogy nagyon szép nemzeti szlogenekkel kábítják az embereket, majd amikor jön egy döntéshelyzet, akkor ők is megalkuvó politikát folytatnak, és a brüsszeli kéréseknek engednek teret.

Az EP-képviselő rámutatott: amikor a Fidesz elutasította – az uniós irányelvekre hivatkozva – a magyar föld és vízkincs alkotmányos védelmét, akkor azonnal felvetődött annak gondolata, hogy Magyarország uniós tagsága nem lehet végleges döntés a magyar emberek számára.

szebbjovo.hu