A szocialista Francois Hollande vezet a szavazatok 28,4-29,3 százalékával a franciaországi elnökválasztás első fordulójában, a második helyen Nicolas Sarkozy áll 25,5-27 százalékkal a közvélemény-kutató intézetek felmérései (exit poll) szerint, így ők ketten jutnak be a május 6-i második fordulóba – közölték a francia televíziós állomások vasárnap este az urnazárás után.

A harmadik helyen a szélsőjobboldali Marine Le Pen áll a szavazatok 18,2-20 százalékával, megelőzve a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont (10,8-11,7 százalék). A centrista Francois Bayrou a szavazatok 8,5-9,1 százalékára számíthat.

Ilyen jó eredményt szélsőjobboldali jelölt még nem ért el elnökválasztáson.

A becslések szerint a részvételi arány eléri a 80 százalékot, amely 1981 óta a második legmagasabb. Ez azért meglepetés, mert a felmérések még az utolsó napokban is rekordmértékű távolmaradást jelezték, amit az elemzők az unalmas kampánnyal magyaráztak.

A vasárnapi előnyszerzéssel jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy két hét múlva, 17 év után ismét baloldali államfője lesz Franciaországnak, miután a második fordulóra valamennyi felmérés a szocialista jelölt biztos, legalább 55 százalékos támogatottságú győzelmét prognosztizálja.

A jelenlegi államfőnek elsősorban szimbolikus győzelmet jelentett volna, ha megelőzi az első fordulóban Hollande-ot, mert elhitethette volna a táborával, hogy még nem dőlt el a választás kimenetele. “Ha a második helyen végez, akkor neki annyi” – idézte hétvégi számában az egyik elnöki tanácsadót a Le Monde.

Az első forduló eredményét Aurélie Filipetti, az egyik vezető szocialista politikus “nagyon jónak” minősítette. A baloldal tartalékai a második fordulóra egyértelműen jelentősebbek, mint a jobboldalé: Hollande biztosan számíthat Mélenchon táborának legalább 85 százalékára, és a 3 százalék körül végzett Eva Joly (Zöldek), valamint a néhány százalékot elért két trockista, Nathalie Arthaud és Philippe Poutou támogatóira. A közvélemény-kutatók szerint a szélsőjobboldalról is jóval nagyobb arányban szavazhatnak át a második fordulóban a szocialista jelöltre, mint a korábbi választásokon.

Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje ugyanakkor nagyon jó eredményt el a körülbelül 20 százalékkal. A pártalapító Jean-Marie Le Pen lánya először indult elnökválasztáson. Számára az volt a cél, hogy megismételje vagy pedig meghaladja apja 2002-es legjobb, 16,86 százalékos eredményét, amellyel akkor Jacques Chirac oldalán bejutott a második fordulóba. Apjával ellentétben, aki elsősorban provokálni szerette a francia politikai élet szereplőit, Marie Le Pen kormányzásra is képes politikusként igyekszik föltüntetni magát, s mostani eredményével elképzelhető, hogy pártját megkerülhetetlen erővé teszi a francia jobboldalon.

A hiperaktív Nicolas Sarkozy “abnormális elnökségével” szemben “normális elnökséget” ígérő Hollande az elmúlt fél évben bejárta egész Franciaországot, hogy személyesen szerezze meg az emberek támogatását. A gazdasági válság árnyékában elsősorban a gazdasági növekedés beindítására a fiatalok munkahelyteremtésére helyezte a hangsúlyt. A Szocialista Párt egykori főtitkárának (1997-2008) a kampányban sikerült elfeledtetnie tapasztalatlanságát, és az elnökválasztást valóságos Sarkozy-ellenes referendummá változtatta.

A minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált Sarkozy (36 százalékos tetszési mutató) pedig hiába kért elnézést mandátuma elején az elsősorban a személyiségéből fakadó hibákért, amelyek miatt ráragadt a “gazdagok elnöke” jelző, a franciák többsége már nem tartja sem hitelesnek, sem kompetensnek a gazdasági problémák kezelésében. Az államfő kampánya elején úgy vélte, a franciák értékelni fogják, hogy a negatív gazdasági mutatók ellenére sikerült az országot megvédeni a válság nagyobb hatásaitól. Később azonban stratégiát váltott, és a szélsőjobboldali szavazók meggyőzésére, a közbiztonsági és a bevándorlási kérdésekre összpontosította kampányát.

MTI – szebbjovo.hu

1335128880