A kérvényt – amelyben szorgalmazzák azt is, hogy exhumálják és azonosítsák az itt eltemetett több tízezer holttestet, a spanyol állam pedig a parlament ülésén kérjen nyilvánosan bocsánatot a hozzátartozóktól – annak apropóján nyújtották be a kabinetnek, hogy november 20-án, pénteken lesz a negyvenedik évfordulója Franco tábornok halálának, amit Spanyolországban a demokrácia kezdeteként tartanak számon.
Az egykori bíró és társai követelik a francóista szimbólumok használatának megszüntetését, és a falangista (Franco fasiszta eszmeiségű pártjához hű) megemlékezések megtiltását is. Véleményük szerint a mauzóleum, amely több ezer fogoly rabszolgamunkájával épült, “a diktatúra és a diktátor dicsőítése”. Azt kérik a spanyol kormánytól, hogy a holttestek azonosítása után az áldozatok nevét tegyék közzé a megújult emlékhelyen.
Franco tábornok 1940-ben kezdte építeni a spanyol fővárostól 50 kilométerre északnyugatra fekvő mauzóleumot győzelmének jelképeként. Hívei minden év november 20-án, a diktátor halálának évfordulóján felkeresik a völgyet.
Hivatalos becslések szerint 30 ezer holttestet temettek el a mauzóleum területén, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda hozatta a köztársaságiak oldalán elesettek tetemeit is – a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül.
Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember halt meg, több tízezren jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain.
Baltasar Garzón a múlttal való szembenézés egyik élharcosa Spanyolországban. Azzal vált világszerte ismerté, hogy 1998-ban, népirtásra hivatkozva nemzetközi körözést adott ki a volt chilei diktátor, Augusto Pinochet ellen.
Ő volt az, aki 2008-ban vizsgálatot indított a Franco-korszakban elkövetett bűncselekmények felderítésére, annak ellenére, hogy egy 1977-ben kelt amnesztiarendelet értelmében a polgárháború és a Franco-diktatúra alatt történt bűncselekmények jogi szempontból nem firtathatók.
A bírót 2010-ben felfüggesztették hivatalából hatásköri túllépés miatt, ekkor több ezren vonultak utcára Spanyolországban követelve, hogy fel lehessen tárni a Franco-uralom idején elkövetett emberiesség elleni bűntetteket.
Baltasar Garzónt 2012-ben 11 évre eltiltották bírói hivatásának gyakorlásától, mert lehallgattatta egy korrupciós botrányban érintett gyanúsítottak és ügyvédeik bizalmas beszélgetéseit, és ezzel törvénysértést követett el.
A spanyol állam többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének. A spanyol parlament 2007-ben fogadott el törvényt a polgárháború és a Franco-diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról, majd azt is megszavazták, hogy azonosítják a mauzóleumban eltemetett holttesteket.
2010-ben José Luis Rodríguez Zapatero akkori kormányfő – akinek nagyapját Franco katonái ölték meg – megígérte, hogy jobboldali gyülekezőhelyből történelmi emlékhellyé alakítja át az Elesettek Völgyét.
(MTI)