Az előzetes letartóztatás elrendelésének és végrehajtásának hazai intézménye nem tartható fent, sérti a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, ebben a szakma jelentős szereplői egyetértenek. Mostanában Geréb Ágnes és Budaházy György előzetesben tartása váltotta ki a leghevesebb tiltakozást és visszhangokat. Két emblematikus, egymástól sokban különböző ember szenvedett el hasonló jellegű jogsértéseket. Számos jogvédő, civil szervezet és politikus mozdult meg mellettük, hogy a tarthatatlan helyzetre felhívják a figyelmet.

Tüntetések, sajtócikkek, országgyűlési felszólalások, petíciók jelzik: a társadalom komoly erővel reagál és tiltakozik az igazságszolgáltatás és bűnüldözés önkénye ellen. Geréb Ágnes a héten szabadlábra került, a több mint másfél éve előzetesben tartott Budaházy György esetében ma tart a bíróság óvadéki tárgyalást. Miután a bűnismétlésre való hivatkozás kikerült az előzetes különös okai közül, így most esély nyílik arra, hogy a hazafit óvadék ellenében kiengedjék és szerettei körében élhesse meg az idei karácsonyt.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága december 20-i ülésén napirendjére vette, de még nem döntött Szabó Tímea és Ékes Ilona képviselők Dr. Geréb Ágnes előzetes fogva tartásának ügyében készített jelentés tervezetéről. A döntés elhalasztásának oka hogy még nem került sor jelentéstervezet ajánlási részének a kidolgozására.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, a Jobbik országgyűlési képviselője az ülésen felvetette, hogy üdvözlendő és örömteli hogy az emberi jogi bizottság változtatott eddigi gyakorlatán, és egyes kiemelt, nagy érdeklődésre számottartó ügyekben, ahol a hatóságok nyilvánvalóan durván sértették meg a fogva tartott védelemhez és személyes szabadsághoz fűződő jogait, végre konkrét lépéseket és kivizsgálásokat is tesz. Ez történt korábban a Venezuelában fogva tartott Tóásó Előd ügyében is.

Emlékeztetett arra, hogy korábban többször kezdeményezte Budaházy György és társai ügyében ugyanilyen lépések megtételét, de a bizottság még napirendjére sem volt hajlandó venni a kérdést. Sürgette, hogy a bizottság küldjön ki jelentéstevőket a Hunnia mozgalom tagjai elleni koncepciós jellegű eljárásokban eljáró hatóságok nem szabályszerű intézkedéseit kivizsgálják. Lukács Tamás a bizottság KDNP-s elnöke válaszában jelezte, hogy Geréb Ágnes ügyében azért került sor a jelentés előkészítésére, mert az országgyűlési képviselők jogállását megsértették a büntetés-végrehajtási szervek, amikor korlátozták a látogatás lehetőségét.

Gaudi-Nagy Tamás válaszul emlékeztetett arra, hogy Budaházy esetében is volt ilyen jogsértés, ezért semmi nem indokolja, hogy az emberi jogi bizottság távol tartsa magát Budaházy György országos érdeklődést kiváltó és igen súlyos aggályokat ébresztő fogva tartása ügyétől. Kérte, hogy a bizottság soron következő ülésén döntsön egy ilyen típusú jelentés előkészítéséről.

 
Időközben az emberi jogi bizottság egyhangúlag elfogadta Gaudi-Nagy Tamás elmúlt 8 év szabadságjogi jogsértéseit kivizsgáló 15 oldalas jelentését, amelyben jogsértettként Budaházy György neve is többször szerepel gárdisták, radikális mozgalmárok és vezetők mellett. A jelentés külön kitér a Magyarok Nyilai ügyben elkövetett nyomozó hatósági jogsértésekre.

Az ügy egyre szélesebb körökben kerül megtárgyalásra. Erre jó példa volt 2010 novemberében a Kozma utcai börtönben az Alkotmányügyi bizottság végrehajtást ellenőrző bizottságának ülése, ahol Jobbik országgyűlési képviselői: Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Zagyva György Gyula és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő határozottan felvetették éppen azon intézményben fogva tartott Budaházy György terhére elkövetett jogszabálysértéseket.

Azon az ülésen mind az ügyészség mind az ügyvédi kar mind a bíróság, mind pedig a büntetés-végrehajtás vezető képviselői, illetve Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is egyetértettek abban a kérdést felvető jobbikos képviselőkkel együtt, hogy az előzetes letartóztatás intézménye átfogó és gyökeres reformra szorul, mert a jelenlegi keretek között a személyes szabadság és személyes biztonság kiemelkedő módon sérül, az ártatlanság elve és a védekezéshez való jog mellett.

Ennek iskolapéldája Budaházy esete. A kihelyezett ülést követően a bizottság tagjai és a meghívottak bejárták a Kozma utcai intézményt az igazgató és Kökényesi Antal büntetés-végrehajtási parancsnok vezetésével. Többek között Budaházy cellájába is beléptek, ahol hosszasan elbeszélgettek a fogva tartott hazafival, aki maga is elsorolta az ellene megvalósult jogsértéseket. A látogatás végén a vendégek felkeresték a tragikus gyűjtőfogházat is, ahol a kommunizmus tombolása alatt nagyszámú hazafit tartottak fogva és végezetek ki.

 
A rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a Hunnia Mozgalom 17 tagja ellen folyamatban levő – terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt indított, de több szempontból koncepciós és kirakat jellegűnek minősíthető – büntetőeljárásban a nyomozó hatóságok számos törvénysértést követettek el a bizonyítékok beszerzése, személyes szabadság korlátozása és a védelemhez való jog biztosítása terén. 15 vádlott szabadlábon védekezhet, ez a lehetőség ésszerűen és indokoltan jár Budaházy Györgynek és Szász Endrének is.

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni az áprilisi választások elsöpörték azt a nemzet számára kártékony rendszert, amely elleni küzdelemmel vádolják a mozgalom tagjait. Mindezt az új hatalom forradalomnak hívja: időszerű és indokolt ezért azt követelni, hogy ne folytassák ezt az eljárást azokkal szemben akik ezen logika alapján forradalmárnak minősülnek. Az új legfőbb ügyész ígéretet tett az elszámoltatásra, de egyúttal neki van lehetősége arra, hogy a törvénytelen vádakat a bukott rendszer hatóságainak törvénysértései miatt elejtse. Sokan reménykednek abban, hogy végre eljön az igazság órája Budaházy Györgyék számára is.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő (Jobbik)