Egy válsághelyzetben a bizonytalanság jelenti a legfőbb problémát, amikor a befektetők nem tudják, hogy “jobbra vagy balra indul el a helyzet”. Ilyenkor mindenki kivár és megpróbál ráülni a pénzére, nem fekteti be – mondta.
A magyar helyzetben az volt a sajátos, hogy a külföldiek ugyan eladtak forint állampapírokat jelentős mértékben – nem feltétlenül a görög helyzet miatt – de ezt a magyar piac, a belföldi befektetők nagyon könnyedén meg tudták venni. Ebben szerepe van a kisbefektetőknek is, hiszen az államadósság finanszírozási igényének nagyobbik részét az elmúlt időszakban a lakosság biztosította. Ez rendkívül pozitív fejlemény – emelte ki.
Hozzátette: júniusban közel 161 milliárd forint volt a nettó állampapír-értékesítés, több mint 100 milliárd forintnyi kamatozó kincstárjegy lejárt, és efölött vett a lakosság még 130 milliárdnyit. Minden héten lejár kamatozó kincstárjegy és lehet venni újat, a lényeg, hogy a nettó értékesítés pozitív legyen – mondta.
Közlése szerint júniusban az egyéves kamatozó kincstárjegy volt a legnépszerűbb. Reményei szerint a következő időszakban a hosszabb futamidejű állampapírok iránt is megnő majd a lakosságikereslet. Az év egészét tekintve 60-40 százalékos az arány az egyéves futamidejű állampapírok javára a hosszabb lejáratúakkal szemben.
(MTI)