Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa vasárnap úgy döntött, hogy pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. Az EKB rámutatott arra, hogy szorosan együttműködik a görög jegybankkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
Magyarul: az EKB megijedt a görög csőd hatásaitól, és továbbra is lélegeztőgépen tartják a görög bankrendszert. Nem ért még véget ez a történet, mindenesetre a görögöknek sikerült az, ami eddig senkinek, meghátrálásra kényszerítették a hitelezői trojkát.
Az adott körülmények között az igazgatótanács úgy döntött, hogy a pénteken meghatározott szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatás felső határát – írták egy közleményben.
Az EKB rámutatott arra, hogy szorosan együttműködik a görög jegybankkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
Hozzátették: az igazgatótanács kész bármikor felülvizsgálni a döntését.
Jánisz Szturnarasz, a görög jegybank elnöke az EKB-val közös közleményben hozzátette: “a görög nemzeti bank mint az euróövezet tagja, meg fog tenni minden szükséges intézkedést, hogy biztosíthassa a pénzügyi stabilitást a görög állampolgárok számára a jelenlegi nehéz körülmények között”.
Az EKB eddig a vészhelyzeti likviditási mechanizmusból pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.

Korábban írtuk

Az EKB eddig vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.

A BBC név nélkül idézett forrása szerint Görögország hétfőre bankszünnapot rendelhet el, ha úgy dönt, hogy tőkekorlátozásokat vezet be.
Londoni pénzügyi elemzők jó ideje szinte biztosra veszik, hogy Görögország az egyre nagyobb mértéket öltő betétmenekítés miatt tőkekorlátozásokat lesz kénytelen bevezetni.

Greece's Banks Teeter as Brinkmanship Prevails - WSJ

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának helyzetértékelése szerint a görög pénzügyi szektort terhelő bizalmi stresszhelyzetet jelzi, hogy az év eleje óta igen jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A görög bankokból november vége és április vége között kivont 29 milliárd eurónyi betétállományból 13 milliárd eurónyi jelent meg a görög gazdaságban közvetlenül cirkuláló papírpénz formájában – állt a Barclays londoni elemzésében.

A ház szerint a végletekig feszített görög közfinanszírozási rendszer forrásai nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy Görögország a kedden esedékessé váló 1,6 milliárd eurós adóssághányadot törleszteni tudja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

Ráadásul a kamatfizetési kötelezettségek nélkül számolt elsődleges államháztartási egyenleg várhatóan egyre mélyebb mínuszba fordul, és ha Görögország nem fér hozzá az EKB likviditási forrásaihoz, akkor a kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére.

Az, hogy e módszer gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosításához és Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezet-e, nagyban függ a következő időszak politikai fejleményeitől, például attól, hogy kiírnak-e előre hozott választásokat, és ha igen, ennek eredményeként milyen új görög kormány alakul – állt a Barclays helyzetértékelésében.

Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti a valutaalappal szemben kedden lejáró törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja – tette hozzá.

Az IMF vezetője szerint Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.