A Die Zeit értesülése szerint a német kormány attól tart, hogy az athéni vezetés a következő hetekben nem tudja teljesíteni egy bizonyos fizetési kötelezettségét. Amennyiben ez bekövetkezik, az Európai Központi Banknak (EKB) le kell állítania a Görögország ellátását célzó tevékenységét, vagyis nem juttathat több eurót az országba.
A német kormányzatban formálódó terv ennek a helyzetnek a kezelésére szolgál. Egy olyan lehetőség megteremetésére irányul, hogy az EKB akkor is finanszírozhassa Görögországot, ha a görög állam fizetésképtelen. A berlini elképzelés szerint ennek céljából konszolidálni kell a görög bankokat, hogy államcsőd esetén is részt vehessenek az EKB műveleteiben.
A segítség feltétele az athéni vezetés együttműködő hozzáállása és elkötelezettsége a szükséges reformok végrehajtása mellett.
Ellenkező esetben “a német kormány beletörődik abba, hogy Görögország távozik a valutaunióból” – írta a Die Zeit.
Német hírportálok beszámolói szerint a berlini pénzügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni a Die Zeit írását.
A Handelsblatt című üzleti lap szerdán uniós diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy nem haladnak a görög kormánnyal kezdett tárgyalások az államadósság-válság kezelését szolgáló nemzetközi hitelprogram folytatásához szükséges reformokról. “Tapodtat sem haladtunk előre” – mondta a lap egy forrása, kiemelve, hogy a görög fél még az általa követni szándékozott gazdaság- és a szociálpolitika költségeiről sem mutatott be megbízható számításokat, így nincs meg a tárgyalások “technikai alapja”.
Athén ezért már nemigen számíthat arra, hogy áprilisban megkapja a 2012-ben összeállított második nemzetközi hitelcsomagból származó utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet, és az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az eurócsoport a következő, április 24-én tartandó ülésén legfeljebb áttekintheti, hogy miként alakultak a tárgyalások.
Az eurócsoport valószínűleg majd csak a május 11-re tervezett ülésen hozhat döntést az utolsó részlet felszabadításáról – írta a Handelsblatt.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült a korábban trojkának nevezett intézmények, az Európai Bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A támogatási program meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormány részletes reformjavaslatait április végéig kell jóváhagynia az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak, különben nem folyósítják a második csomag utolsó részletét.
(MTI)