A nem receptköteles orvosságok forgalmának növelésével igyekeznek pótolni a gyógyszercégek legalább részben azt a bevételkiesést, amit a kormány árletörő intézkedései miatt a vényköteles készítmények piacán elszenvednek.

A recept nélkül kapható gyógyszerekből és gyógyhatású készítményekből (OTC) az egy évvel korábbinál 11 százalékkal többet, mintegy 147 milliárd forintnyit értékesítettek itthon tavaly a Nielsen piackutató tájékoztatása szerint. Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója nemrégiben arról beszélt, hogy átlag feletti növekedést regisztráltak a láz- és fájdalomcsillapítóknál (13 százalék), a köhögéscsillapítóknál (14 százalék), az orrdugulás elleni (17 százalék), a puffadás elleni (12 százalék), a hasmenés elleni (16 százalék) és a gombaellenes szereknél (13 százalék).

Fekete Tibor gyógyszerpiaci szakértő saját számításai szerint is jelentősen nőtt 2013-ban az OTC-készítmények forgalma: a fogyasztói áron több mint 576 milliárd forintos magyar gyógyszerpiacon belül 10,8 százalékkal nőtt a recept nélkül kapható készítmények piaci részesedése 2013-ban, így elérte a 19,6 százalékot. Ez ugyan csak 115 milliárd forint körüli összeget jelent, de ez a számítás kizárólag a gyógyszereket tartalmazza, a gyógyhatású készítményeket nem.

Az értékesített dobozszámban az előző esztendőben 7,7 százalékos bővülést mértek, ami az összes eladott orvossághoz képest 29,1 százalékos részesedést eredményezett.

A Nielsen adatai szerint a tágabb értelemben vett OTC-készítmények közül a vitaminok és az étrend-kiegészítők iránt a legnagyobb a kereslet, ezek 31 százalékkal részesedtek az összes bevételből a múlt évben. Utánuk következnek az általános láz- és fájdalomcsillapítók 16, valamint a köhögéscsillapítók 7 százalékos piacrésszel. Erre a három kategóriára jut a teljes forgalom több mint fele, 54 százaléka.

Az értékesítést ennél, a laikusok által kevéssé átlátható termékcsoportnál különösen nagymértékben befolyásolja a reklám, amelyre egyre többet költenek a gyógyszercégek. A reklámköltés-méréssel és elemzéssel foglalkozó Kantar Media adatai szerint a 2012-es 106,3 milliárd forintról 2013-ra 111,7 milliárd forintra nőttek a „gyógyászat, gyógyhatású készítmény” szektor reklámkiadásai. Az írott sajtó ebből egyre csökkenő, az elektronikus média és az internet pedig egyre növekvő bevételt realizál. A leghatékonyabb reklámeszköznek még mindig a televíziót tartják, a reklámköltések nagyjából 90 százaléka ide irányul.

A Nielsen úgy számolt, hogy a piaci szereplők tavaly csak a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények televíziós hirdetéseire mintegy 133 milliárd forintot költöttek – listaáron. Ez ugyan 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a valóságban azonban a listaárnál kevesebbet szoktak fizetni a reklámokért a hirdetők.

Fekete Tibor azt mondta lapunknak: a nem receptköteles orvosságok értékesítésének növelése bizonyos értelemben létkérdés a gyógyszercégek számára akkor, amikor a kormány árletörő intézkedései miatt jelentősen csökkenek a bevételeik a vényköteles orvosságok piacán. Ezért amelyik készítmény máshol nem vényköteles, azt itt is igyekeznek azzá tenni, mert csak az ilyen termékek ára állapítható meg viszonylag szabadon, és a reklámozásuk is csak ezeknek engedélyezett.

Slágerszerek: megfázás, puffadás, fájdalom ellen

A tévés gyógyszerreklámok 23 százaléka megfázás, influenza elleni készítmények, 14 százaléka fájdalomcsillapítók, nyugtatók, 12 százaléka vitaminok, vitaminitalok, 11 százalékuk emésztést segítő szerek, 7 százaléka ízületi bántalmak elleni orvosságok, míg 3-3 százaléka allergia ellenes és bőrgyógyászati készítmények vásárlására ösztönzött – állapította meg a Nielsen. Egyik évről a másikra legnagyobb mértékben, 36 százalékkal az ízületi bántalmak elleni készítményeknél emelkedett a költés, de 24 százalékkal többet fordítottak a cégek az allergia elleni készítményeik, 16 százalékkal pedig a megfázás, influenza elleni készítményeik valamint szemcseppjeik tévéreklámjaira.

Haiman Éva