Sajtótájékoztatóra invitálta a média képviselőit a Jobbik Hajdúszoboszlói Alapszervezete. A tájékoztató témája a gyermekétkeztetés helyzete volt. Kiss László, az alapszervezet alelnöke elmondta, hogy ezzel a sajtótájékoztatóval szeretnének bekapcsolódni a Jobbik országos figyelemfelkeltő kampánysorozatába, mely felhívja a figyelmet a bölcsődékben, az óvodákban és az iskolákban uralkodó állapotokra. A kormány egészséges táplálkozásra való nevelési törekvései ugyanis elérték, hogy a gyermekétkeztetés mára gyermekéheztetéssé „nőtte” ki magát.

Kotyuga Viktória, Kiss László és Tóth Attila

Kotyuga Viktória, Kiss László és Tóth Attila

Kotyuga Viktória, a Hajdúszoboszlói Önkormányzat Igazgatási, Egészségügyi és Szociális Bizottságának jobbikos tagja hangsúlyozta, hogy bár egyetért a kormány törekvéseivel, annak végrehajtásában azonban rengeteg hiba van, mind a minőséget, mind a mennyiséget tekintve. A kiosztott ételek ízetlenségét taglalva elmondta, hogy szakmailag indokoltabb lenne a fűszerek helyettesítése, ehelyett a teljes kivonással az ízetlenséget – ezáltal az ehetetlenséget – érték el.

Kiss László elsősorban a helyi állapotokat elemezte. Elmondta, hogy az országos figyelemfelhívást kicsit megelőzve a Panaszláda nevű Facebook-csoportban már 9 hónapja foglalkoznak az étkeztetés helyi viszonyaival. Gyakorló édesapaként hangsúlyozta, hogy irreálisan magasnak tartja a térítési díjakat (kb. 100.000 forint évente), hiszen gyermeke a havi 20-22 tanítási napból legalább 20 alkalommal éhesen megy haza. Ezt az arányt több szülő és tanár is igazolta beszélgetéseik során.

Véleménye szerint, ha a gyerek elé öt alkalommal ehetetlen, ízetlen ételt tesznek, akkor hatodszorra hiába kínálják ehető, jó, finom ennivalóval, már bele sem szagol. Ezzel egyenes arányban a kidobott ételek mennyisége ötszörösére emelkedett a törvény szigorúbb betartatása óta. Azzal, hogy a konyhán kénytelenek teljes egészében mellőzni a sóval, cukorral ízesítést, vagy erősen csökkentik a bevihető fűszerek mennyiségét, csak azt érték el, hogy a gyerekek már egyáltalán nem, vagy alig esznek a menzákon. Többször előfordult, hogy a gyerekek rögtön ebéd után megkapták az uzsonnát, csak hogy délutánig kibírják valahogy, amíg hazaérnek.

A minőség mellett a mennyiséggel is bőven akadnak gondok – folytatta az alelnök. – A gyerekek pörkölt címszó alatt 4, azaz négy szem húst kapnak. Uzsonnára három darab korpás keksz, vagy két szem szilva, esetleg egy darab Túró Rudi volt a menü. Valljuk be, hogy ez még akkor is kevésnek mondható, ha úgy fogjuk fel az étkeztetést, hogy majd otthon jóllaknak a gyerekek. Ez viszont disszonáns helyzetet teremt, mivel ha nem akarjuk jóllakatni a gyereket, akkor minek ez a nagy reformizálás? Hiszen otthon már az igazi „hazait” eszi!

Sűrűn előfordul, hogy a gyerekek ugyanazt kapják heteken keresztül, pl. egy darab kiflit. Nesze neked, változatosság! Az egészséges étkezésre nevelés jegyében vásárolt és a gyerekeknek kiosztott tönkölybúza kifli olyan keménynek bizonyult, hogy szinte rághatatlan! Felvágottat már nem is tesznek bele, hiszen az már zsíros! Kakaót csupán tejből és kakaóporból kénytelenek készíteni a menzán, de cukrot már tilos beletenni. Kóstolta már valaki így? Ihatatlan! – fogalmazta meg tömören véleményét Kiss László.

Abban az esetben, ha valami véletlen folytán mégis ehetőre, netán finomra sikerül az ebéd, akkor a mennyiségi problémák miatt a dadusok, óvónők, konyhások a saját adagjaikat osztják ki a gyerekeknek, csak hogy tudjanak repetázni. Erre azonban sajnos nagyon kevés alkalom van, mivel a gyerekek inkább ott hagyják az ételt, mint hogy repetázzanak.

A menzán próbálnak odafigyelni a minőségre, például előre gyártott ételek (dobozos tejberizs) beiktatásával, azonban előfordul olyan, hogy a szavatossága ugyan még(!) nem járt le a készítménynek, felbontva azonban az tapasztalható, hogy az étel penészes. Tehát az illetékesek vagy a szavatossági idő közeli lejártával veszik meg a dobozos élelmiszereket, vagy az átvételkor nem ellenőrzik, és elkerüli a figyelmüket a sérült csomagolás.

A fentieket összegezve Kiss László hangsúlyozta, hogy azok a szakértő tanácsadók, akik segítettek a kormánynak kidolgozni ezt a programot, többet ártottak, mint használtak. Megint beleestek abba a hibába, hogy a szakmát, a szülőket, a gyerekeket, a szakácsokat teljes mértékben kihagyták az egyeztetésből, elérve ezzel, hogy a gyermekétkeztetés gyermekéheztetés lett, és a reformprogram igazi haszonélvezői azok a feldolgozók, akik az étkezési hulladékot megkapják. Az alelnök reményét fejezte ki, hogy az önkormányzattal sikerül valamilyen egészséges konszenzust kialakítani a jövőre nézve.

Ezzel kapcsolatban Tóth Attila, az időközi választáson a 6. választókerületben induló jobbikos képviselőjelölt elmondta, megválasztása esetén azon fog munkálkodni, hogy egy, az érintettek részvételével lefolytatott kerekasztal-megbeszélésen megtalálják azt a legjobb megoldást, amire lehetőséget engednek a jelenlegi szabályzók. Hiszen a helyi iskolák nem mindegyike rendelkezik saját konyhával, így kényszerülve a debreceni kiszállításra. Azzal viszont, hogy ha az önkormányzatnak lehetősége nyílik a helyi gazdáktól beszerezni az élelmiszer-alapanyagokat, már nemcsak az iskoláknak segíthetnek, hanem a gazdáknak is. Így válhat a gyermekéheztetés megoldása városi szintűvé.

szebbjovo.hu