Habis László egri polgármester az MTI-nek felidézte: a megállapodás legrészletesebb pontja az egri vár fejlesztéséről szól. Beletartozik ebbe az alsó várudvar funkcióbővítő felújítása, a Püspöki-palota műemléki felújítása, a vár középkori főterének és a Provizori-palotának a rekonstrukciója, a középkori várszékesegyház részleges rekonstrukciója, a Dobó István Vármúzeum turisztikai célú fejlesztése, valamint a műemlékek folyamatos felülvizsgálatát célzó Műemlékőr projekt folytatása.
“Az az elképzelésünk, hogy hitelesen mutassuk be a fénykorát a 16-17. században élő várat” – emelte ki Habis László. Szavai szerint szakítani kell azzal a korábbi műemlékvédelmi felfogással, amely szerint még ha ismertek is egy elpusztult műemlék műszaki paraméterei, homlokzati képe, akkor sem lehet visszaépíteni.
Hangsúlyozta, a vármúzeum szakemberei által elkészített koncepción alapuló programra alig több mint két és fél évet adott a kormány, 2017 végéig kell befejezni.
Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: jelenlegi állapotában az egri vár vegyes korszakokat bemutató, vegyes műemléki helyreállításokból álló épületegyüttes, ahol nem lehet határozottan érzékelni a Dobó-korabeli viszonyokat.
“A szándékunk az, hogy alapvetően ezt a 16. századi korszakot mutassuk be. A vár külképe ugyanakkor a 18. század elejét, a Rákóczi-szabadságharc idejét fogja idézni” – tette hozzá az igazgató.
Szavai szerint ennek két oka van: egyrészt ebből a korszakból pontos mérnöki felmérések, részletes alaprajzok, metszetrajzok maradtak fenn az épületekről. Másrészt a Rákóczi-szabadságharc időszaka lényegében a konzervált 16. századi állapotnak felel meg. A vár átépítése ugyanis a 16. század végéig tartott, a törökök – leszámítva a most felújítása alatt álló Török-kertet – komolyabb beavatkozást nem végeztek itt. A külső vár ugyan a Rákóczi-szabadságharc előtt elpusztult, a belső vár azonban a 18. század végéig lényegében változatlan formában megmaradt.
Berecz Mátyás elmondása szerint a program során vissza szeretnék építeni a vár déli oldalának képét alapvetően meghatározó Varkoch-kapu bástyát. Tervezik a Püspöki-palota nyugati szárnyánál lévő Tömlöc-bástya megerősítését és tetővel való lefedését is.
A Püspöki-palota előtti tér helyreállítása szintén része a programnak. Ez magába foglalja a 15. század utolsó harmadában, Mátyás király uralkodása idején emelt, így az ország egyik legrégebbi, máig használható épületének számító Püspöki-palota elpusztult keleti szárnyának rekonstrukcióját is. Ennek eredményeként az épület reprezentatív rendezvények, egyebek mellett konferenciák, esküvők megtartására is alkalmas lesz.
Visszaépítik a mindenkori várkapitányoknak, így Dobó Istvánnak is lakhelyéül szolgáló Provizori-palotát, illetve látogathatóvá teszik az alatta lévő, részben természetes, részben épített pincét. A hajdani Provizori-palota a tér keleti oldalán állt, ma csak alapjaiban látható, részben egy 19. században épített raktárépület fedi.
A tér rekonstrukciójának szintén része lesz a korabeli Magyarország egyik legnagyobb, a 11. és 15. század vége között épült templomának számító várszékesegyház nyugati homlokzatának, tornyainak és kapuzatának helyreállítása, illetve a megmaradt falak befedése is. Az ostromok során megsérült épület elbontását a 18. század végén kezdték el, köveit – miként a külső vár, a Provizori-palota és más várbeli épületek köveit – Eger barokk belvárosának építkezéseinél használták fel.
Berecz Mátyás úgy fogalmazott, hogy lejárt a “térdig érő várak” ideje. Egyfelől a közönség nem tudja értelmezni ezeket a rommaradványokat, attrakciós vonzerejük – ekképp bevételtermelő képességük – igen gyenge. Másfelől az időjárás viszontagságainak jobban kitett falmaradványok megóvása is aránytalanul drágább, és sok problémát vet fel – mondta.
Szavai szerint a vár rekonstrukciója több kiállítás felépítését is magába foglalja. Készül például majd a székesegyházban egy, a vár legfontosabb régészeti anyagát, egyházi építéstörténet bemutató kőtár, a Provizori-palotában a korabeli életmódot megjelenítő kiállítás nyílik, lesz egy 3D-s panoráma mozi, amely az 1552-es ostromot hozza “testközelbe”.
“A célunk ezzel a hatmilliárd forintos fejlesztéssel, hogy az egri vár, mint attrakció, minél inkább meg tudjon állni a saját lábán. Lassan szakítani kell azzal a gondolkodással, amely szerint a műemlékek nem fenntarthatóak. Bevételt termelő attrakciókra van szükség, nem lehet csak az állami és önkormányzati segítségre várni” – jelentette ki az igazgató.
Azt is mondta: ezzel a fejlesztéssel európai szintű attrakcióvá szeretnék tenni a vármúzeumot. Pusztán a magyar piacból nem lehet megélni, ugyanakkor az egri vár és a hozzá kapcsolódó történelem európai fontosságú.
“Nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy Magyarország és vele együtt az egri vár jó másfél évszázadon át védelmezte Európát a török veszedelemmel szemben. Ezzel a fejlesztéssel is azt szeretnénk elérni, hogy Európa megismerje és elismerje történelmünknek ezt a részét” – emelte ki.
Elhangzott: tavaly 315 ezer látogatót fogadott vár. Ezt a számot a jelenlegi, év végéig tartó 2,2 milliárd forintos fejlesztéssel 420 ezerre szeretnék növelni, míg a 2017 végén záruló 6 milliárd forintos beruházás nyomán az évi félmilliós látogatószám elérése a cél.
Berecz Mátyás kitért arra is, hogy a szoros határidőre tekintettel a beruházás szakmai előkészítését, a tervezést még az idén, az építkezést pedig legkésőbb a jövő év második felében el kell kezdeni.
(MTI)