Helyi népszavazásokat kezdeményez az RMDSZ, a székelyföldi és partiumi helyi önkormányzatok írnák ki a referendumot, mely során arról mondhatnak véleményt a polgárok, hogy milyen közigazgatási régióhoz tartozzék településük – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap Sepsibesenyőn az V. Háromszéki Szabadegyetemen. Székelyföldön párhuzamosan két népszavazást tartanának, a másodikkal a magyar nyelv hivatalossá tételét kérhetik majd a véleménynyilvánítók – egészítette ki az elnök szavait Antal Árpád, Sepsi­szent­györgy RMDSZ-es polgármestere.

Napokon belül megkezdik az aláírásgyűjtést, a helyi népszavazásokat tulajdonképpen a polgárok kezdeményezik, a törvény értelmében ugyanis megtehetik ezt, ha a szavazásra jogosultak legalább öt százaléka kézjegyével is ellátja az erről szóló dokumentumot. A polgári kezdeményezés a helyi tanács elé kerül, amely megszavazza a referendum kiírását – magyarázta Antal Árpád. Az elképzelés szerint a következő hetekben minden székelyföldi települé­sen összegyűjtik a szükséges szá­­mú szignót, és a helyi önkormányzatok október végi, november eleji soros ülésükön fogadják el a népszavazás kiírásáról szóló határozatot. A tervek szerint november közepére ez mindenütt megtörténik. A referendumon azt a kérdést teszik fel: Akarja-e, hogy települése olyan régióhoz tartozzék, amelyhez a következő települések tartoznak? – s felsorolnák a mellékletben az összes székelyföldi települést – ismertette az elképzelést Kelemen Hunor.

Antal Árpád azt is elmondta, hogy Szé­kelyföldön két népszavazást kezdeményeznek egy időben, a második a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismeréséről szól. Számolnak azzal is, hogy a prefektúrák megtámadják a népszavazásról szóló határozatot – ezt eddig minden ilyen jellegű határozat esetében megtették –, de Európában, Amerikában, a világ minden táján pontosan értik, mit jelent egy referendum, és ha Romániában megpróbálják meg­akadályozni, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak a közigazgatási átszervezésről, akkor az jól jellemzi majd az itteni demokráciát – mondta el Antal Árpád.

Kelemen Hunor a szabadegyetemen részt vevő fiataloknak kifejtette, hogy az ország regionális átszervezésére ebben az évben már nem kerül sor, a jelek szerint jövő ősszel, az államelnök-választással egy időben tartanák az alkotmánymódosításról szóló népszavazást is, s a közigazgatási régiók kialakítására csak azt követően kerülhet sor. Időt nyertünk – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, de elmondta azt is: véleménye szerint erre jövő év végén, 2015 elején sem kerül sor, hisz már belépünk a választások előtti időszakba, s nem valószínű, hogy bármelyik párt vállalná a teljes közigazgatás feje tetejére állítását.

Az RMDSZ álláspontja, hogy nincs szükség Romániá­ban közigazgatási régiókra, de jó lenne, ha a nyolc fejlesztési régió helyett tizenhatot alakítanának ki, akkor eredményesebb lehetne az EU-s pénzek lehívása. Van az RMDSZ-nek B meg C terve is, ha mégis kierőszakolják a közigazgatási átszervezést, akkor önálló régióként képzelik el Székelyföldet és a Parti­umot, ha ez sem lehetséges, a C terv szerint legalább alrégió státust kívánnak egy nagyobb régión belül e két térségnek, hasonlóan Dél-Tirol helyzetéhez – mondta el Kelemen Hunor.

A román politikusok között próbálnak partnereket találni, meggyőzni őket arról, javaslatuk Románia érdekeit is szolgálja. Borúlátóbb­nak bizonyult Antal Árpád, aki szerint a román politikum körében teljes az egyetértés: úgy kell átszervezni a román közigazgatást, hogy az rossz legyen a magyaroknak, az elmúlt években azért nem valósították meg a decentralizációt, mert attól féltek, hogy az esetleg jó lesz nekünk. „18 millió románt toltak a nyomorba, csak nehogy véletlenül jó legyen másfél millió magyarnak” – hangsúlyozta.

Kelemen Hunor azt is kifejtette: az RMDSZ minden demokratikus eszközt hajlandó használni, hogy megakadályozzák a magyarságot fenyegető átszervezést, de nagy kérdés, mikor, milyen módszerhez érdemes nyúlni, mi a leghatásosabb taktika. Támogatják az SZNT által kezdeményezett októberi nagy székely menetelést, mozgósítanak, megtesznek mindent a rendezvény sikeréért – mondotta az RMDSZ elnöke. Kiemelte: az SZNT nem politikai vetélytársuk, idejében megkeresték őket, egyeztettek, így semmi okuk nem volt elutasítani az ajánlatukat.

A szeptemberre beharangozott Hargita megyei tüntetésről még nem született döntés, a következő napokban tárgyal erről az RMDSZ vezetősége, azon dilemmáznak, hogy túl közel esne egymáshoz a két rendezvény, és ha nem óvatosak, „mindkettőt padlóra vághatják”. Ugyanakkor az is kérdés, hogy el kell-e most lőni az összes muníciót, amikor a közvetlen veszedelem még nem fenyeget – vetette fel a kérdést Kelemen Hunor. Ha mégis megrendezik jövő hónapban a tüntetést, akkor az elképzelés szerint annak helyszíne Székely­udvarhely lesz – mondotta.

Farkas Réka

Háromszékszebbjovo.hu

1376750760