Interjú Herpergel Róberttel, a Jobbik debreceni országgyűlési képviselőjelöltjével.

A Jobbik programjában kiemelt szerep jut a tisztességes megélhetésnek. Ön szerint milyen eszközökkel lehetne növelni a foglalkoztatás mértékét Debrecenben?

A húsipar újbóli beindítása számomra az első tennivalók között szerepel, ez már önmagában 400 fő számára biztosíthatna munkahelyet. Ugyanilyen fontos a Teva helyzetének azonnali rendezése, mert számos ott dolgozó ember feje felett Damoklész kardja lóg. Nekünk nem ilyen „stratégiai partnerekre” van szükségünk, a mi partnereink munkahelyeket teremtenek, tisztességes munkaidőt és munkabért garantálnak a dolgozóiknak.

A kis- és középvállalkozások támogatása kiemelt feladat, erre egyetlen valamire való kormány sem sajnálhatja a pénzt és időt. Nem Dehusz-irányban gondolkodom, hanem értelmes munkahelyteremtő beruházásokban, így sokan eldobhatják a sárga mellényt, és helyette felvehetik a fizetésüket. Erre csak a Jobbik gazdasági programja képes, a többi párt már elégtelenre vizsgázott a saját „gazdaságélénkítő” receptjével.

Hogyan nyújtana segítséget a Jobbik a hazai kis- és középvállalkozásoknak?

Felső határt szabnánk a 200 millió forint alatti árbevételű cégek összadójának, kiterjesztenénk az átalányadózást, a közbeszerzések során előnyben részesítenénk a magyar vállalkozásokat. Olyan változásra teszünk javaslatot, amely a termelő szektort, a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet és a nemzeti jövedelem Magyarországon tartását támogatja, a munkaadók számára juttatott jelentős adókedvezmények révén.

Ha a választás után Jobbik-kormány alakul, akkor a kkv-k devizahitelei forinthitelekre lesznek konvertálhatóak a felvételkori árfolyamon, és az ebből fakadó költségek túlnyomó részét a bankszektornak kell majd viselni.

A Jobbik az állami garanciarendszer kiterjesztésével is erősítené a hazai kkv-k hitelhez jutását. Bővítenénk a Széchenyi-kártyák kibocsátását, forgalmazását. Többszörösére növelnénk az állami tőkebefektetési alap rendelkezésére álló forrásait. Ezen felül az európai uniós pályázati források igénybevételéhez szükséges adminisztrációs és bürokratikus korlátokat jelentősen mérsékelni kell, és pályázatírási támogatást kell nyújtani a hazai kkv-szektornak.

Térjünk vissza a helyi ügyekre. Ön is jelen volt és föl is szólalt azon a demonstráción, amelyen azt követelték, hogy a debreceni menekülttábort nyilvánítsák zárt táborrá. Hogyan lehetne elérni, hogy ez megtörténjen?

Kormányunk jelenlegi meghunyászkodó mentalitásával semmi esetre sem. Az Unió érdekei elé kell helyezni a debreceniek – és minden más befogadóállomás által sújtott település – biztonságát és nyugalmát. Alapvetően hibás a Dublin II. néven elhíresült mechanizmus, ugyanis nem fordít kellő figyelmet a honi állampolgárokra a bevándorlókkal szemben. Ezt megtapasztalhatták a debreceniek az elmúlt nyáron, ugyanis a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma ugrásszerűen megemelkedett. Ellenzéki pártként egyedül mi, jobbikosok voltunk azok, akik azt mondták, hogy most már elég! Két fáklyás felvonulással sikerült a Fideszes városvezetés figyelmét – erős nemtetszésük ellenére – a problémára irányítani, az összefogás pártjai közben úgy lapultak, mintha nem is léteznének Debrecenben.

A tábor zárt táborrá nyilvánítása csak az EU érdekeivel és „értékeivel” szembeni fellépésünk következtében történhet meg. Véleményem szerint a zárt tábornak egyébként önfenntartóként kell funkcionálnia, az idetévedt, nagyrészt lenyomozhatatlan előéletű „menekültek” eltartását nem kérhetjük a tisztességesen dolgozó magyar emberektől.

Hogyan javítaná a közbiztonságot választókerületében?

A rendőrség jelenléte kiemelt fontosságú, őket kisegítve az Új Magyar Gárda és a felállítandó csendőrség alakulataival már megfelelő alapot tudunk létrehozni az emberek nyugalmáért. Meg kell még említenem a debreceni ESEK-csoportot (Esti Séták az Egészséges Környezetért), mely egy civil kezdeményezés a parkok, játszóterek rendben tartásáért, de komoly szerepük van a Petőfi téren részegen kötekedő, drogot áruló, prostituáltakat futtató hadházi egyének szemmel tartásában is. Vannak a kerületben olyan veszélyes pontok (például Apafa), ahová állandó rendőri jelenlét szükséges. Amatőr kábítás, hogy erre ne lenne pénz, hiszen az elmúlt négy évben számos olyan kormányzati „ötlet” valósult meg, amelyekre milliárdok mentek pocsékba (laptopok 4 milliárdért, „felzárkóztató” programok több tízmilliárdért, melegfelvonulások biztosítása százmilliókért stb).

A méltatlanul elhanyagolt Zenede épületével kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott, és módosító indítványt is benyújtott a költségvetéshez azért, hogy különítsenek el egy összeget az épület felújítására. Történt valami előrelépés ebben az ügyben?

Annyit mindenképpen hozzátennék, hogy Kulcsár Gábor jobbikos önkormányzati képviselő még kérdést is intézett ezzel kapcsolatban a városvezetés felé, amire kaptunk egy „megnyugtató” választ, miszerint keresik a pályázati forrásokat. 15 éve volt a városvezetésnek arra, hogy ezt az adósságát a debreceni kultúra és zeneoktatás irányába rendezze. Az ügyben – nem meglepően – nem történt előrelépés a város részéről. Kértem a városvezetéstől, hogy a vezérüknek, Orbán Viktornak az asztalát legalább olyan hevesen csapkodják a szükséges összegért, mint ahogy ezt tették az új villamosvonal esetében. Itt is megmutatkozik, hogy ha az emberek megtisztelnek valakit a bizalmukkal, az illető miként hálálja meg. A Fidesznek a Zenede egy összedőlő történelmi oktatási intézményt jelent, számomra pedig épületrekonstrukciót, megmaradó munkahelyeket, a zenei életben megjelenő utánpótlást.

Deczki Anna – szebbjovo.hu