A fővárosi 3-as számú középfokú bíróság elsőfokú ítéletét megelőzően még tavaly novemberben folytatták le a tárgyalást Kao ügyében. A külföldön jól ismert újságírót tavaly áprilisban vették őrizetbe annak gyanújával, hogy illegálisan megszerzett egy titkos pártdokumentumot és annak másolatát egy külföldi honlap rendelkezésére bocsátotta.
Feltételezések szerint ez az úgynevezett 9-es számú dokumentum volt, a központi pártszervek egy körlevele, amelyben a kádereket hét, a társadalomra felforgató hatású jelenség elleni harcra buzdították. Köztük volt a nyugati alkotmányos demokrácia, illetve az emberi jogok és a szólásszabadság követelése. Kao a témához kapcsolódóan cikket is megjelentetett a Deutsche Welle német állami rádióállomás kínai nyelvű honlapján.
A kínai központi televízió (CCTV) tavaly őszi felvételén Kao, akinek arcát kitakarták, bűnbánatot és önkritikát gyakorolt, s hozzátette: tettéért, amivel “megsértette a nemzet érdekeit”, kész a jogi felelősséget vállalni. Később az ügyészekkel közölte, hogy mindezt a fia elleni fenyegetéssel csikarták ki belőle. A vád alapján maximális börtönbüntetése 15 év lehetett volna.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség rendőrségi forrásra hivatkozva korábban közölte, hogy az asszonyt már egyszer – 1993-ban – államtitkok kiszivárogtatásáért hat év börtönre ítélték, előtte pedig, az 1989-es Tienanmen téri diáklázadások leverését megelőző napon ugyancsak elfogták és 15 hónapon át fogva tartották.
Testvére beszámolója szerint a pénteki ítélethirdetéskor Kao nyugodt volt és mosolygott. Egy vele készült interjúban korábban azt mondta, “a hegyeket és a folyókat meg lehet változtatni, de egy ember természetét nem”. Mint mondta, a múltbéli hét év fogság nem lohasztotta le lelkesedését.
Kao Jün dolgozott a China News Service hírügynökségnél és az Economics Weekly főszerkesztő-helyettese is volt.
(MTI)