A hirtelen ájulás, más néven syncope, olyan rövid ideig tartó eszméletvesztés, amelyet az agyba irányuló átmeneti vérellátási zavar okoz. Bár általában rövid lefolyású és spontán javul, sokszor ijesztő lehet mind az érintett, mind a környezetében lévők számára. A hirtelen ájulás mögött számos ártalmatlan ok húzódhat meg, de bizonyos esetekben komolyabb, akár életveszélyes állapot is állhat a háttérben.
A cikk célja, hogy átfogó képet adjon a hirtelen ájulás leggyakoribb okairól, a különféle típusairól, valamint a megelőzés és kezelés lehetőségeiről. Megvizsgáljuk azokat a helyzeteket, amelyek hajlamosíthatnak az ájulásra, és segítséget nyújtunk abban, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
Mi történik ájuláskor?
Ájuláskor a vérnyomás vagy a szívritmus hirtelen csökkenése miatt az agy nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, ami rövid eszméletvesztéshez vezet. Az eszméletvesztés általában néhány másodpercig vagy percig tart, és spontán, külső beavatkozás nélkül is megszűnhet. Az ájulás előtt gyakran előfordulhat:
- Szédülés
- Látászavar (pl. sötétedés)
- Fülzúgás
- Hányinger
- Izzadás
- Gyengeségérzet
A hirtelen ájulás típusai
Vasovagális syncope (reflexes ájulás): A leggyakoribb forma, amely stressz, fájdalom, ijedtség, vér látványa vagy meleg környezet hatására alakul ki. Ilyenkor a vegetatív idegrendszer túlműködése csökkenti a vérnyomást és a pulzust.
Ortostatikus hypotenzió: Álló helyzetből való hirtelen felkeléskor fordulhat elő. Az alsó végtagokban megrekedő vér nem tud elég gyorsan visszaáramlani a szívbe, emiatt csökken az agy vérellátása.
Szív eredetű ájulás: Olyan esetekben fordul elő, amikor a szívritmus zavara (pl. bradycardia vagy tachycardia), billentyűproblémák vagy szívizom-betegség áll fenn. Ezek különösen veszélyesek, mert a szív pumpafunkciója nem biztosítja a megfelelő keringést.
Neurológiai okok: Ritkán, de előfordulhat, hogy epilepszia, stroke vagy agyi érbetegség okozza az eszméletvesztést. Ezek általában nem klasszikus ájulások, de hasonló tüneteket produkálhatnak.
Metabolikus okok: Hipoglikémia (alacsony vércukorszint), vérszegénység vagy súlyos elektrolitzavarok is vezethetnek hirtelen ájuláshoz.
Leggyakoribb kiváltó tényezők
- Hosszú ideig tartó állás
- Meleg, zsúfolt helyiség
- Éhség, alacsony vércukorszint
- Erős érzelmi hatás (pl. félelem, fájdalom)
- Hirtelen testhelyzet változtatás
- Fizikai kimerültség
- Alkohol- vagy drogfogyasztás
- Bizonyos gyógyszerek mellékhatása (pl. vérnyomáscsökkentők, nyugtatók)
Hirtelen ájulás gyermekeknél és serdülőknél
Fiatal korban az ájulás legtöbbször vasovagális eredetű és ártalmatlan. A hirtelen növekedés, a hormonális változások és a stressz mind hozzájárulhatnak a kialakulásához. Fontos, hogy a szülők felismerjék az első jeleket és nyugodt légkört biztosítsanak. Kivizsgálásra akkor van szükség, ha:
- Az ájulás sport közben következik be
- Ismétlődik
- Sérülés követi
- A gyermek nem tér magához egy percen belül
Ájulás időseknél
Idős korban az eszméletvesztés gyakran komolyabb hátteret takarhat:
- Szívritmuszavarok
- Érszűkület
- Idegrendszeri betegségek
- Gyógyszer-interakciók
Az idősek esetében különösen fontos a kivizsgálás, mert az ájulás fokozott elesési veszéllyel, töréssel és szövődményekkel járhat.
Diagnózis – hogyan derül ki az ok?
Az orvos számára a legfontosabb a részletes anamnézis (kórelőzmény) felvétele. Ez alapján dönti el, szükségesek-e további vizsgálatok.
Alapvizsgálatok:
- Vérnyomásmérés álló és fekvő helyzetben
- EKG (elektrokardiogram)
- Vércukorszint ellenőrzés
- Laborvizsgálatok (vérkép, elektrolitok, pajzsmirigyfunkciók)
További vizsgálatok szükség esetén:
- 24 órás Holter EKG
- Szívultrahang
- Terheléses EKG
- Agyi képalkotás (CT, MRI)
- Dönthető asztal teszt (tilt table test)
Elsősegély – Mit tegyünk, ha valaki elájul?
- Fektessük a személyt vízszintes helyzetbe
- Lábait emeljük meg, hogy javuljon az agyi vérkeringés
- Lazítsuk meg a szoros ruhadarabokat
- Gondoskodjunk friss levegőről
- Ha nem tér magához 1–2 percen belül, azonnal hívjunk mentőt
- Soha ne adjunk ételt vagy italt az eszméletlen személynek
Mit tegyünk ájulás után?
- Ne keljünk fel hirtelen
- Üljünk vagy feküdjünk még néhány percig
- Igyunk vizet vagy cukros italt (ha nem áll fenn cukorbetegség)
- Ha gyakori az ájulás, vezessünk tünetnaplót
Megelőzés
Vasovagális hajlam esetén:
- Tanuljuk meg felismerni a figyelmeztető jeleket (pl. szédülés, izzadás)
- Ne álljunk hosszú ideig egy helyben
- Együnk rendszeresen, ne hagyjunk ki étkezést
- Igyunk elegendő folyadékot
Ortostatikus hipotenzió megelőzése:
- Lassan változtassunk testhelyzetet
- Reggelente üljünk az ágy szélén pár percet, mielőtt felállunk
Sportolóknál:
- Bemelegítés és levezetés ne maradjon el
- Kerüljük a túlzott dehidratációt
- Figyeljünk a pulzusszámra és az edzettségi szintre
Mikor forduljunk orvoshoz?
- Ha az ájulás gyakran előfordul
- Ha ismeretlen eredetű
- Ha sportolás vagy fizikai terhelés közben következik be
- Ha szívbetegség gyanúja áll fenn
- Ha sérüléssel vagy tartós eszméletvesztéssel jár
Tévhitek az ájulással kapcsolatban
„Elájult? Akkor pofozzuk fel!” – TÉVHIT A fizikai bántalmazás nem segít az eszmélet visszanyerésében, sőt, ártalmas is lehet.
„Aki gyakran elájul, biztos szívbeteg.” – NEM MINDIG IGAZ A legtöbb ájulás ártalmatlan és reflexes eredetű.
„A cukorka azonnal segít.” – NEM MINDEN ESETBEN Csak akkor, ha alacsony vércukorszint áll a háttérben.
A hirtelen ájulás többféle okból is bekövetkezhet, és bár gyakran ártalmatlan jelenségről van szó, nem szabad félvállról venni. A tünetek, a körülmények és az életkor figyelembevételével sok esetben azonosítható az ájulás kiváltó oka. Az elsősegélynyújtás ismerete, a megelőzésre való törekvés és az orvosi kivizsgálás indokolt esetekben elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük az ismételt vagy súlyosabb eseteket.
Ha időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és életmódbeli változtatásokat teszünk, jelentősen csökkenthető az ájulás kockázata és a hozzá kapcsolódó félelem.
