Gáncs Péter kiemelte: Jézus nem azért tér vissza, hogy leszámoljon az ellenségeivel, azokkal, akik cserbenhagyták vagy szembefordultak vele. Nem keresi sem Pilátust, sem a főpapokat. Nem akar megtorlást és nem akarja magát ünnepeltetni sem. Azért jön, hogy jó pásztorként összegyűjtse szétszóródott nyáját. Isten a húsvéttal háromszoros igent mondott: igent Jézusra azáltal, hogy föltámasztotta a halálból, igent az emberre és igent a teremtett világra is – hangsúlyozta az evangélikus püspök a 70 évvel ezelőtt mártírhalált halt lelkész-teológust, Dietrich Bonhoeffert idézve. Hozzátette: Istennek ez az igenje abban is megmutatkozik, ahogy feltámadása után Jézus elindul azok után az emberek után, akik nemet mondtak őrá.
Gáncs Péter felidézte az emmauszi tanítványok történetét, akik már elindultak Jeruzsálemből, a feltámadt Jézus azonban utánuk megy, kíséri és elvezeti őket a boldog felismerésig. De ugyanígy segít Mária Magdolnának is felismerni őt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy van egy kis humor, játékosság abban, ahogy Jézus elmesélteti az emmauszi tanítványokkal saját kereszthalálának történetét, mint ahogy abban is, hogy Mária Magdolna először kertésznek nézi őt. Ugyanez a kedves derű figyelhető meg abban a történetben, amikor Jézus a tópartra megy “szökésben lévő” tanítványai után, és enni kér tőlük – bár látja, hogy üres a hálójuk -, aztán “megvendégeli” őket – mondta.
Húsvét sajátos vonatkozása, hogy megnyitja az emberek szemét, hiszen először sem Mária, sem az emmauszi tanítványok, sem Péterék nem ismerik fel – tette hozzá.
“Isten tehát húsvétkor egyfajta szemműtétet hajt végre az emberen, hogy újra meglássuk őt, akit úgy tűnt, hogy nagypénteken egyszer s mindenkorra, botrányos módon elveszítettünk” – fogalmazott Gáncs Péter . A “visszakapott Isten” pedig mindent azért tesz, hogy “talpra állítsa” szétszéledt tanítványi seregét, hogy segítségükkel a világon mindenkihez eljuthasson az evangélium örömhíre.
(MTI)