A mostani “a legnehezebb helyzet a CDU és a CSU viszonyában 1976 óta” – mondta Söder a Süddeutsche Zeitungnak, utalva arra, hogy 1976 novemberében a CSU parlamenti (Bundestag-) csoportja felmondta a frakciószövetséget a CDU-val, mert az elveszített Bundestag-választás után kibékíthetetlennek tűnő nézeteltérések alakultak ki az ellenzékben követendő politikáról. A szövetséget végül csak hetekig tartó tárgyalások révén sikerült helyreállítani.

Markus Söder elmondta, hogy a konfliktus a konzervatív pártszövetség “legfontosabb kompetenciáját, a belbiztonságot és a jogállamiságot” érinti.

Hozzátette: aki azt gondolja, hogy figyelmen kívül lehet hagyni törzsszavazók több nemzedékének igényeit és elvárásait, az kockáztatja az uniópártok “strukturális” – a társadalom szerkezetéből adódó – többségszerző képességét, vagyis azt, hogy a CDU/CSU uralja a politikai színtér jobboldalát, és akár abszolút többséget is szerezhet a Bundestagban.

Ezért a mostani helyzet “komoly koalíciós válságot” jelent – mondtaMarkus Söder. Hangsúlyozta: a CSU elvárja, hogy a CDU és a konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) engedjen követeléseinek.

A CSU a menedékkérők hullámának korlátozását, a beáramlás folyamata feletti ellenőrzés visszaszerzését követeli, és vasárnapig, a katolikus Bajorországban jeles napként számon tartott mindenszentek ünnepéig adott haladékot a szövetségi kormánynak.

A bajor követelések konkrét intézkedésekre lefordítva elsősorban azt jelentik, hogy rá kell bírni az osztrák hatóságokat arra, hogy ne szállítsanak menedékkérőket egyeztetés nélkül a bajor határra, hanem működjenek együtt a német partnerekkel, és végre fel kell állítani a tranzitzónákat, a berlini vezetésnek pedig változtatnia kell a CSU szerint túlságosan “hívogató” menekültügyi retorikáján.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke szerdán Münchenben újságíróknak azt mondta, hogy a menedékkérők nagy száma miatt veszélybe került az állam működőképessége, ezért sürgősen korlátozni kell a menedékkérők áradatát.

A menedékkérők tömeges megjelenése “egyszerűen az állam lerohanását jelenti” – hangsúlyozta.
Horst Seehofer nem adott egyértelmű választ arra a többször megismételt kérdésre, hogy visszahívják-e a három CSU-s miniszter a szövetségi kormányból, ha nem sikerül megállapodásra jutni az Angela Merkellel szombaton, illetve a kancellárral és Sigmar Gabriel alkancellárral, az SPD elnökével vasárnap folytatandó tárgyaláson.

A bajor kormányfő erről csupán annyit mondott, hogy a CSU ugyan megállapodást szeretne, de “mindenre felkészült, jogilag és politikailag” minden eshetőséget megvizsgált.

Egyben jelezte, nem számít arra, hogy követeléseik teljesítése révén egy csapásra alábbhagy a menekülthullám; azt mondta, a jelenlegi gyakorlat “nem folytatható még hetekig”.

Szerdán a szövetségi kormány részéről az eddiginél keményebb hangvételű nyilatkozatok hangzottak el.

Thomas de Maiziere belügyminiszter élesen bírálta Ausztriát és kijelentette, hogy együttműködést vár el az osztrák hatóságoktól. Felszólította Afganisztán állampolgárait, hogy ne induljanak el Németországba menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával, és hangsúlyozta, hogy több tízezer elutasított menedékkérő kitoloncolására lehet számítani a következő hetekben.

A CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, aki eddig ritkán szólalt meg a menekültválságban, egy beszédében kiemelte, hogy nem lehet korlátlan a menekültek beáramlása és támogatása.

A tranzitzónák gondolatát eddig elutasító SPD szerdán jelezte, hogy lehet szó kompromisszumról. A menedékkérők regisztrációja rögtön a határ térségében jó megoldás, mert így hamar ki lehet szűrni a védelemre nem szoruló kérelmezőket.

Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a menedékkérőket őrizetbe helyezik – mondta Christine Lambrecht, az SPD Bundestag-frakciójának ügyvezetője.