A határok ellenőrzésének kérdése a jelöltek csütörtök esti második televíziós vitájának egyik témája volt a calais-i migránstábor múlt heti felszámolását követően.
A 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.
A brit kormány ennek fejében több tízmillió euróval támogatta a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését az észak-franciaországi Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében a múlt hétig több ezer migráns élt a “dzsungelként” emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra. A francia kormány a múlt héten mintegy 6 ezer migránst elszállított több száz vidéki befogadó központba.
“Fel kell mondani a Le Toquet-megállapodást, amely arra kötelez minket, hogy itt tartsuk azokat az embereket, akikből Nagy-Britannia nem kér” – mondta a vitában Alain Juppé volt francia miniszterelnök és külügyminiszter, Bordeaux jelenlegi polgármestere, aki a felmérések szerint a legesélyesebb arra, hogy a jobbközép jelöltjeként indulhasson a jövő évi francia elnökválasztáson.
Nathalie Kosciuscot-Morizet volt környezetvédelmi miniszter és Jean-Francois Copé volt pénzügyminiszter, a legnagyobb ellenzéki párt egykori vezetője is azon az állásponton volt, hogy a calais-i dzsungel kialakulásáról a 2003-as egyezmény tehet, amelyet sürgősen újra kell tárgyalni.
Valamennyien Nicolas Sarkozy volt államfőt támadták, aki belügyminiszterként aláírta az egyezményt.
“Nem a Le Touquet-megállapodás, hanem (az 1986-ban aláírt és 2003-ban újratárgyalt) canterbury-i (megállapodás a hibás), de nem kell mindenkinek pontosan ismernie a dossziét” – vágott vissza Nicolas Sarkozy.
“Emlékeztetnék arra, hogy a sangatte-i dzsungel idején 4 ezer embert küldtem át Nagy-Britanniába” – tette hozzá a volt államfő, arra is utalva, hogy akkoriban nem ő, hanem Jacques Chirac volt a köztársasági elnök.
Sangatte üdülőfaluban 2002 novemberében a francia kormány felszámolta a Francia Vöröskereszt menekülttáborát, amelyet eredetileg a koszovói menekültek ellátására nyitott meg, de amely a világ minden tájáról érkező és Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók gyűjtőhelyévé vált. A felszámolást követően azonban több százan maradtak Calais környékén, ahol 2009-ben Nicolas Sarkozy számolta fel elsőként a “dzsungelt”. Öt évvel később a szocialista kormányzat két alkalommal is ledózeroltatta a területet, de a migránstábor minden alkalommal néhány hét alatt újjáépült.
Ugyanakkor Nicolas Sarkozy is egyetértett azzal, hogy újra kell tárgyalni a britekkel a megállapodást.
“Találkozni kell Theresa May-jel (a brit miniszterelnökkel), és újra kell vele tárgyalni ezt a megállapodást annak érdekében, hogy odaát legyen egy hotspot, ahol az angolok eldönthetik, hogy kit akarnak befogadni és kit nem” – hangsúlyozta az exelnök.
A jobboldal kétfordulós elnökjelölt-állító választása előtt még egyszer, november 17-én mérkőzik meg egymással a hét jelölt, a két forduló között pedig november 24-én vitázik egymással a második fordulóba jutott két politikus.
A francia választóknak várhatóan mintegy 12 százaléka részt vesz a november 20-án és 27-én megrendezésre kerülő jobboldali előválasztásokon, amelyeknek tétje jelentős, hiszen a belviszályban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált Franciaországban az elmúlt kormányzási időszakban. Így az előválasztások győztese jó eséllyel Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet a Nemzeti Front jelöltjének választásról választásra nő a támogatottsága, a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenes az útja az államfői székig.
A legfrissebb felmérések szerint a 71 éves Alain Juppé az első fordulóban a szavazatok 39 százalékára számíthat, és 12 ponttal megelőzheti a második helyre várt 61 éves Nicolas Sarkozyt.
(MTI)