A program alapján szeptemberben már érkezett néhány szíriai menekült a brit királyi légierő (RAF) egyik repülőgépén, de a kedden Nagy-Britanniába szállított száz ember volt az első nagy létszámú csoport, és az első, amely bérelt polgári repülőgéppel utazott.
A gép a skóciai Glasgow repülőterén szállt le kedden kora este, és a menekülteket a skóciai hatóságok szállásolják el. A csoport tagjainak zöme libanoni és jordániai menekülttáborokból jött.

David Cameron brit miniszterelnök szeptember elején jelentette be, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába.

Karácsonyig a tervek szerint összesen ezer szíriai menekült érkezik Nagy-Britanniába a kormány befogadási programja alapján.

London ugyanakkor nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós kezdeményezésben, hanem közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból telepít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem.

A brit kormány szerint ennek az a célja, hogy a befogadási program ne ösztönözze a válságövezetben tartózkodó menekülteket az Európába vezető veszélyes utazásra.

A befogadott menekültek érkezésük után öt évre szóló, úgynevezett humanitárius védelmi státust nyújtó vízumot kapnak.

A brit szabályok szerint az ilyen típusú tartózkodási engedélyt rendszerint azoknak adják, akik nem feltétlenül jogosultak politikai menedékjogra Nagy-Britanniában, de visszatérésük hazájukba súlyos veszélynek tenné ki őket. Az ilyen vízum tulajdonosai munkát vállalhatnak, és ha az öt év lejártával is Nagy-Britanniában tartózkodnak, kérhetik állandó letelepedésük engedélyezését.

Londont számos bírálat érte, amiért nem fogad be még több szíriai menekültet, és azért is, mert nem vesz részt a már Európában tartózkodók elosztásában.

A brit kormány hivatalos álláspontja szerint azonban az elsődleges cél az, hogy a menekültek közül a lehető legtöbben a Szíriával szomszédos országokban, a menekülttáborokban maradhassanak, és onnan térhessenek haza, amikor az lehetségessé válik.

Nagy-Britannia e meggondolásból több mint egymilliárd fontos (csaknem 450 milliárd forintos) segélyprogramot állított össze, amelynek jelentős hányada a menekülttáborokban élők körülményeinek javítását célozza.

Theresa May brit belügyminiszter a párizsi merényletsorozat után bejelentette: a brit kormány nem állítja le a befogadási programot, de az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) együttműködésben ellenőrzi a befogadott menekülteket. Elmondása szerint az UNHCR biometrikus adatokat vesz fel, dokumentumokat vizsgál, interjúkat készít a menekültekkel, és ellenőrzi, hogy nem voltak-e részesei háborús vagy egyéb súlyos bűncselekményeknek.

Ezután a brit belügyminisztérium külön is elvégez hasonló biztonsági szűréseket.

A kiválasztási eljárás során előnyben részesülnek a maradandó háborús sérülést szenvedett gyermekek, kínvallatáson átesett férfiak, és olyan nők, akiket szexuális erőszak ért.