A kancellár és a szövetségi kormány menekültpolitikáját élesen bíráló bajor miniszterelnök öt órán keresztül, éjfélig tárgyalt. Erről csak annyi szivárogott ki, hogy a vita konstruktív és tárgyilagos volt.

Vasárnap délelőtt Sigmar Gabriel alkancellárral, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnökével folytatják az egyeztetést, amelyen a kormánypártok több más politikusa is részt vesz.

A CSU vasárnapig adott haladékot a szövetségi kormánynak a menekültpolitika módosítására. A bajor konzervatívok elsősorban a menedékkérők beáramlásának korlátozását, egy felső határ kijelölését, valamint tranzitzónák kialakítását és a családegyesítés lehetőségének szűkítését követelik.

Angela Merkel támogatja a tranzitzónák ügyét, a felső határ kijelölését viszont elveti. Úgy véli, nem lehet pontosan tudni, hol van a befogadóképesség határa, az pedig súlyos hitelvesztéshez vezetne, ha mégis kijelölnének egy ilyen limitet, a menekültek, menedékkérők száma pedig átlépné azt.

A menekülthullámot különben sem lehet nemzetállami szintű intézkedésekkel feltartóztatni – fejtette ki a kancellár számos alkalommal.

Az SPD ebben egyetért a kancellárral, a tranzitzónák intézményét viszont elutasítja, helyette úgynevezett beutazási központok létrehozását javasolja. Az elképzelés szerint a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek ezekben a kisebb, az országban minden régiójában felállítandó intézményekben kellene regisztrálniuk magukat, és ha ezt nem teszik meg, hátrányos megkülönböztetésben lesz részük a menekültügyi ellátásban és eljárásban.

Az SPD a családegyesítés lehetőségének korlátozását sem támogatja, alkotmányjogi fenntartásokra hivatkozva. Szakértők szerint szülők és kiskorú gyermekek alkotta, úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítés nem is tartozik a legégetőbb gondok közé abban az értelemben, hogy annak révén gyorsan még tovább emelkedhet a menekültek száma, mert az eljárás igen körülményes és nagyon hosszadalmas.

A kancellári hivatalban elkezdődött tárgyaláson a legnagyobb vita a menedékkérők beáramlásának korlátozása körül alakulhat ki, és a CSU ebben az ügyben a találkozó előtt tovább növelte a kancellárral kifejtett nyomást. Hans-Peter Uhl, a párt vezető belügyi szakpolitikusa nyíltan megfenyegette Angela Merkelt, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapnak azt mondta, hogy “ha Merkel nem zárja le a határt, nem marad kancellár”.

A politikus úgy vélte, “sor kerül a határ lezárására, Angela Merkellel, vagy Angela Merkel nélkül”.

Korábban a CSU-ból és a CDU-ból is jelezték, hogy a kormányt a menekültáradat korlátozására felszólító határozattervezetekkel készülnek a pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakciójának keddi ülésére, de azt is jelezték, hogy ezeket a kezdeményezéseket a szombat-vasárnapi egyeztetések eredményétől teszik függővé.

A frakció belügyi szakpolitikusai szerint adottak a törvényi feltételek ahhoz, hogy az úti okmányok vagy vízum nélkül érkező emberektől megtagadják a belépést a bajor-osztrák határon, ahol a balkáni migrációs útvonal eléri Németországot.

A FAS szerint a CSU részéről igyekeztek rávenni a kancellárt arra, hogy rögtön a vasárnapi találkozó elején tegye világossá Sigmar Gabriel számára, hogy ezentúl ismét érvényesítik a határon a hatályos jogszabályokat, vagyis a hatóságok nem tűrik el többé a határsértést.

A lap szerint maga a kancellár is kilátásba helyezte a határ lezárását a nyugat-balkáni migráció által érintett államok vezetőinek múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján. Angela Merkel a résztvevők elmondása alapján ultimátumot intézett a többi kormány-, illetve államfőhöz.

Itt és most “meg kell állapodnunk az intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat” – mondta a német kancellár.
Angela Merkel azt is elmondta, hogy az idén egymillió menedékkérő érkezhet Németországba. A kancellár ezzel módosította kormánya 800 ezer menedékkérő érkezéséről szóló hivatalos prognózisát. A kormány egyik szóvivője a beszámolóra reagálva közölte, hogy továbbra is az augusztusban kiadott előrejelzés érvényes.