Az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli üléséről szólva Thomas de Maiziere kiemelte: “messze van” a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, “tartós elosztási kvótáról”.
Hozzátette: az elképzelést elutasító országokkal “nem történik semmi, hiszen a menekültek elkerülik őket, és ezért beszélnünk kell a nyomásgyakorlás eszközeiről”.
Kiemelte: “gyakran olyan országokról van szó, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól”.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének részéről szerinte helyes felvetés, hogy beszélni kell arról, hogy az érintett országok viszont “kevesebb strukturális támogatást” kapnak.
A konzervatív CDU politikusa elmondta: a menekültválság kezelése “Magyarországon, Ausztriában és Németországban természetesen már túl késő”, mert a “problémák a válságövezetekben, Törökországban és Görögországban vannak”.
Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a “görögök egyszerűen továbbterelik” a menekülteket Európa belseje felé – hangoztatta a német belügyminiszter.
Hozzátette: a görög kormány hétfőn jelezte az első alkalommal, hogy hajlandó “várakozási övezetek” – uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok, úgynevezett hot spotok – kialakítására, az együttműködésre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), és első alkalommal kért segítséget is az EU-tól.
Leszögezte: Görögország a “döntő pont”, ahol a menekültválság kezelésével gyorsan enyhíteni lehet a terheket.
Hétfőn a brüsszeli ülés után a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége közölte, hogy az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi 40 ezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki.
(MTI)