Elmondta azt is, hogy egy ember ellátása naponta 8 eurójába (2440 forint) kerül az országnak, a befogadóközpontokban pedig jelenleg 4852-en tartózkodnak. Szerbiának eddig csak az Európai Unió képviselete adott anyagi támogatást, mégpedig 22 millió eurót (6,7 milliárd forint).
Nemzetiségi összetétel szempontjából – folytatta Ivan Gerginov – a migránsok 54 százaléka afganisztáni, 14 százaléka szíriai, 13 százaléka iraki, 10 százaléka pakisztáni, 3 százaléka iráni, a maradék hat százalék pedig más országokból érkezett. Megállapítása szerint az utóbbi időben megnövekedett a nők és a gyerekek száma az illegális bevándorlók között.
A menekültügyi főbiztosság munkatársa kiemelte: Szerbia csak tranzitország, a migránsok nem akarnak a Nyugat-Balkánon maradni.
A bevándorlók számának növekedését egyre több szerb politikus – közöttük a köztársasági elnök – szeretné valamilyen fizikai akadály felállításával megakadályozni. A szerb szociálisügyi miniszter és a belügyminiszter is kerítést emelne a Bulgáriával és a Macedóniával közös határszakaszon, ám ezt a javaslatot a kormányfő elutasította.
A szerb-bolgár és a szerb-macedón határszakaszt július közepe óta a katonaság és a rendőrség közös járőrei védik. Jovan Krivokapic, a szerb védelmi minisztérium szóvivője a Politika című belgrádi napilapnak adott pénteki interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy két és fél hónap alatt több mint tízezer illegális határátlépést akadályoztak meg. Elmondta: a bolgár határszakasz védelme nagyobb kihívást jelent, mert a terepet nem lehet jól átlátni, a magas hegyek és a kerülőutak az embercsempészek számára kedvezővé teszik a körülményeket, míg a macedón szakaszon – éppen a könnyebb haladás miatt – a próbálkozások magas száma ad okot a szigorúbb ellenőrzésre.
Az úgynevezett balkáni migránsútvonal márciusi hivatalos lezárása óta egyre több illegális bevándorló veszi igénybe embercsempészek segítségét. A migránsoktól a csempészek fejenként 800-1300 eurót kérnek, egy szállítmányba pedig 15-16 embert zsúfolnak be.
(MTI)