A külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján leszögezte: a tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy az Európa déli szomszédságában dúló válságok mélyülni látszanak. Mint mondta, fontos látni, hogy a humanitárius helyzet nem javult, Szíriában 6,5 millió, Irakban több mint hárommillió belső menekültet tartanak számon. A humanitárius segélyre szorulók száma egyedül Szíriában meghaladja a 13 milliót.
Ennek kapcsán Szijjártó Péter üdvözölte a Szíria támogatására megrendezendő februári londoni donorkonferenciát és közölte, hogy Magyarország komoly egészségügyi felajánlást készül tenni. Hozzátette, a kormány szerint a legnagyobb segítség, ha a menekültek otthon vagy az otthonuk közelében tudnak maradni.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy önveszélyes, ha Európa a politikai korrektség foglya marad, szerinte ugyanis ki kell mondani az igazat: “déli irányból meg kell védeni magunkat, mert jelenleg az Európai Unió déli irányból védtelen”.
A politikus hangsúlyozta, amennyiben Athén továbbra sem fog eleget tenni kötelezettségeinek, akkor az EU-nak forgatókönyvvel kell rendelkeznie arra az esetre, hogy a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezet déli határa áttevődik Görögország északi határára.
Mint mondta, ezért is tárgyaltak hétfőn a macedón külügyminiszterrel az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozása keretében megrendezett informális munkareggelin. A magyar diplomácia vezetője kiemelte, Macedónia az elmúlt időszakban sokkal konstruktívabb és pozitívabb szerepet töltött be az Európára háruló bevándorlási nyomás csökkentésében, mint néhány uniós tagország.
A tanács hétfői ülésének ülésén elsősorban a szíriai és az iraki helyzet állt a figyelem homlokterében, de a tárcavezetők egyeztettek az ukrajnai és a líbiai válságról is. Az informális munkareggelin a macedón és az ukrán, a munkaebéden pedig a jordániai diplomácia vezetője vett részt.
(MTI)