A tárcavezető kifejtette: ilyen súlyos válsággal, mint a mostani, eddigi története során még nem kellett szembenéznie az EU-nak, és ez a helyzet felszínre hozza a gyengeségeket, azt, hogy vannak olyan mechanizmusok, szerződések, szabályok, amelyek elavultak, nem erre a világrendre valók. Át kell gondolni, hogy esetleg változtassanak ezeken – vélekedett.

Szijjártó Péter kijelentette: az EU “alapszerződéseit egy teljesen más világrendben írták”, amikor jóval kevesebb tagja volt az uniónak, más világpolitikai és világgazdasági környezet vette körül a kontinenst. Az elmúlt években az EU nem tudta megtalálni a jó válaszokat a legégetőbb kihívásokra, az energetikai, gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekre. Emellett Európának a második világháború óta soha nem kellett szembenéznie ennyi és ilyen súlyú kihívással, mint most. Ezért teljesen legitim az a felvetés, hogy érdemes megnézni, a közös szabályok még időtállóak-e vagy azokon módosítani kell, hogy “újra erősek lehessünk” – mondta.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a schengeni zóna túlélése minden európai ország érdeke, értékalapon és gazdasági szempontból is. Az övezet két konszenzuson alapul: belül nincs ellenőrzés, és ezért cserébe a külső határokon megvédik magukat az országok. Ahhoz, hogy az első konszenzus megmaradjon, a másodiknak is érvényesülnie kell, erre kellene koncentrálni, de “az európai uniós intézmények és számos európai uniós tagország erre nem képes, nem hajlandó vagy nem akarja” – magyarázta.

Véleménye szerint tagállami felelősség megvédeni a schengeni zóna külső határát, erre közös szabályok vonatkoznak, amelyek betartását vállalja egy ország, amikor csatlakozik az övezethez. Azonban kevesen tartják be a szabályokat, ami gyengeség, sőt, “az európai intézmények nemhogy nem kényszerítik ki a közös szabályok betartását, hanem sok esetben még bátorítják is azok megszegését” – mondta.

A paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást illetően Szijjártó Péter mondta, az elmúlt hónapokban bebizonyosodott: az Európai Bizottság “politikai alapon dönti el, hogy milyen energetikai beruházásba köt bele”. Paks II megtámadása “a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatósága elleni hadüzenet” – jelentette ki. Mint mondta, a rezsicsökkentéssel komoly gazdasági érdekeket sértettek, de “végig fogjuk csinálni a beruházást”, mert a szerződések a magyar és az uniós jog próbáját is kiállják.