Az igazságügyi miniszter a Figyelő című hetilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban azt mondta, komoly érvrendszert sorakoztattak fel a magyar álláspont mellett, és bízik abban, hogy más országok is beavatkoznak Magyarország mellett a perbe.
Hangsúlyozta: ilyen jellegű ügy még nem volt az Európai Unió Bírósága előtt. “Azért elvi kérdés, mert veszélyes precedenst teremtene az, ha az EU-ban máskor is többségi határozattal írnának felül egyhangú beleegyezést feltételező jogi normát” – jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy a kvótarendszer elfogadása “kapkodás eredménye volt”.
Felidézte: az Európában kialakult vita június végén alapvetően önkéntes befogadási rendszer elfogadásával zárult, amely mentesítette Magyarországot a migránsok befogadásától. Néhány hónappal később azonban a belügyminiszterek – mint Trócsányi László hangsúlyozta, kihasználva, hogy ezen a fórumon nem kell egyhangú beleegyezés a határozat meghozatalához – szembehelyezkedtek az Európai Tanács által elfogadott megoldással, és azzal ellentétes döntést hoztak, a tagországokat több ezer migráns átvételére kötelezve. Márpedig a szuverenitáshoz hozzátartozik, hogy az uniós jogi keretek között az állam maga dönt arról, kit enged be a területére – mutatott rá Trócsányi László.
Az Országgyűlés november 17-én törvényben kötelezte a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését.
Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) ugyancsak november 17-i határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor kimondta, van lehetőség alkotmányos kárrendezésre, Trócsányi László az interjúban úgy fogalmazott: “nem lehelte ki a lelkét a törvény, gyógyítható a beteg”. A kormány ígéretet tett arra, hogy kezeli a problémát a károsultak érdekében, és ezt az ígéretét tartja is – mondta, hozzáfűzve, a korábbi rendser finomhangolására van szükség.
A miniszter hangsúlyozta: az Ab döntését tiszteletben kell tartani, mint volt alkotmánybíró és mint igazságügyi miniszter sem mondhat mást.
(MTI)