Vona Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélte: meg lehet találni az alkotmányos formát arra, hogy uniós jogszabályról referendumot lehessen tartani.
Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy “ha minden szál szakad”, érdemes megfontolni az európai polgári kezdeményezést is, de azt egy lassú és gyenge intézményként jellemezte.
A Jobbik elnöke – az idő sürgetésére hivatkozva – az Európai Unió alapszerződéseinek módosítását is felvetette annak érdekében, hogy létrejöjjön egy uniós népszavazási intézmény, vagy egy tagállam lehetőséget kapjon arra, hogy saját országában tartott népszavazással el tudjon utasítani EU-s jogszabályt. Elsődlegesnek a politikai igény megfogalmazását tartotta, s arra kérte az európai politikai erőket, vizsgálják meg, hogy tagállamukon belül hogyan tudnak szembeszállni a kvótarendszerrel.
Vona Gábor a kvóta alapján való elosztást működésképtelen, rossz struktúraként jellemezte, ami nem megoldja, hanem fokozza a problémát.
A Jobbik elnöke szerint a kvótarendszer “felhívás keringőre”, meghívó azoknak, akik a bevándorlás gondolatával játszanak. Abszurdnak minősítette amiatt is, hogy nincs garancia arra, hogy a migránsok ott maradnak, ahová elhelyezik őket, vagy ha mégis, akkor megszűnik az emberek szabad mozgásának uniós vívmánya. Vagy Schengen, vagy kvótarendszer – összegzett.
Vona Gábor értékelése szerint ami most történik, az az EU összeomlása, s ehhez elég volt néhány 100 ezer fegyvertelen migráns. Bírálta, hogy Brüsszelben egy szűk csoport az emberek, nemzetek megkérdezése nélkül, tagállami egyetértés hiányában próbál bármit rákényszeríteni azokra. Kijelentette: a kvóta mellett a leghatározottabban elutasítanak minden, a jövőben megfoganó felvetést, ami rákényszerítené Magyarországot, hogy akarata ellenére bevándorlókat engedjen be. Meg kell őriznünk Magyarország jelenlegi szociokulturális arculatát, s ehhez akár az Unióval szemben is ragaszkodnunk kell – hangoztatta a Jobbik vezetője.
Vona Gábort kérdezték Orbán Viktor kormányfő felvetéseiről is. Azt felelte: egyetért abban, hogy a helyzetet nem az EU területén belül, hanem a válsághelyszínekhez a legközelebb kell megoldani, s ehhez az Uniónak és Magyarországnak anyagi áldozatot is vállalni kell. A probléma gyökereit azonban mélyebbnek tartotta és új nemzetközi intézményrendszert sürgetett.
(MTI)