Az államtitkár felidézte, hogy az 1997-ben született hágai ítélet Magyarországot és Szlovákiát tárgyalásra kötelezte, de a megbeszélések 18 éve akadoznak.
A megállapodás hiánya árvízvédelmi és környezetvédelmi problémák sokaságát okozta a Szigetközben; a jelenlegi helyzet sem a térségben élőknek, sem a két ország kapcsolatának nem használ – fogalmazott Völner Pál.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, nincs olyan szándék, hogy a magyar érdekek feladása mellett történjen bármilyen megállapodás. A tárgyalások szakértői szinten folynak, a legszélesebb körű szakmai nyilvánosság véleményét figyelembe véve történhet meg olyan álláspont kialakítása, ami elvezethet egy szerződés megfogalmazásáig – közölte.
Baranyai Gábor, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos az ülésen felidézte, Magyarország 1992-ben mondta fel az 1977-ben aláírt szerződést a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről, majd a két ország 1993-ban a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult.
A bíróság 1997-ben döntött; a miniszteri biztos szerint az ítélet sajátossága, hogy nagyon tág kereteket adott, mindkét fél megtalálta azokat a pontokat az ítéletben, amelyek szerintük az ő álláspontjukat erősítik.
A tárgyalások 1998-ban kezdődtek, majd 2002-ben nem, csak 2004-ben folytatódtak; azóta van egy kormányhatározat, ami kijelöli a tárgyalás elvi irányait – ismertette a miniszteri biztos.
Hozzátette, a kormányhatározat máig hatályban van, eszerint Magyarország egyebek mellett elveti alsó duzzasztómű építését, rehabilitálni kívánja a mintegy 30 kilométeres szigetközi Duna-szakaszt, illetve a jelenleginél sokkal több vízre tart igényt.
A tárgyalások nem vezettek eredményre, de a két fél abban végül egyetértett, hogy a teljes érintett Duna-szakaszra közös stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálatot folytassanak le. Magyarország elkészített néhány műszaki megoldási javaslatot, ezeket 2010-ben átadta Szlovákiának, erre a szomszédos ország 2013-ban válaszolt – mondta el Baranyai Gábor.
A jelenlegi helyzetről szólva a miniszteri biztos kitért arra, a szlovák fél 2014 őszén jelezte informálisan, hogy le szeretnék zárni ezt a jogvitát.
A magyar tárgyalási szándék fennáll, de Magyarország több vizet kér az 1992-ben elterelt Dunából, másrészt szükségesnek tartja, hogy műszaki megoldást találjanak a jelentősen átalakított folyószakasz közös rehabilitálására – fogalmazott a miniszteri biztos.
Kiemelte, elvi ígéret van, hogy Szlovákia több vizet fog adni, de konkrét ajánlat még nem érkezett. Magyarország a teljes vízmennyiség 40-45 százalékát kéri a mostani 17 százalék helyett, és várja a szlovák ajánlatot.
Hozzátette, született elvi megállapodás arról is, hogy tovább vizsgálnak egy műszaki megoldást, amely mindkét fél számára megfelelőnek tűnik.
(MTI)